Helyben tipegő megoldások

A 2008-ban kirobbant válság következtében jelentősen növekedett a munkanélküliek száma. Az Európai Unió és a tagországok különböző megoldásokat javasoltak, valósítottak meg a munkanélküliség csökkentésére. A pillanatnyi adatok szerint az EU-ban több mint 24 millió ember munkanélküli.

Az Észak- Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség és az Észak-Erdélyi Europe Direct Központ szervezésében konferenciát tartottak „Munkahely-perspektívák Európában és nemzeti szinten” címen. A gazdasági szerkezetváltozás szükségességéről, az újraiparosításról beszéltek, valamint a különböző EU országok munkahelyteremtő programjáról értekeztek. A moderátor szerepét Fărcaş Tiberiu újságíró töltötte be.

Bogdan Bârlad az Európai Parlament Romániai Információs Irodájának szerepéről beszélve, elmondta, minden EU- s országban működik egy tájékoztató iroda. Szlogenűk: Cselekedj, reagálj és dönts! Fontos szerepe van az Irodának, abban, hogy az embereket ösztönözze, a 2014-es Európai Parlamenti választásokon minél többen menjenek el szavazni. Éljenek emberi jogaikkal. Ők döntsék el, kire adják szavazataikat. Politikai szempontból a kampányuk semleges jellegű.

Winkler Gyula EP- képviselő szerint a válság különböző formáiról nyilatkoztak a szakemberek, U vagy W alakú válságról beszéltek. A válságból való kijutás összekapcsolódik a munkahelyteremtő programmal. Európai szinten, de Romániában is főleg az újraiparosításról beszélnek, mely munkahelyteremtő jellegű is.

A kis és középvállalatok teremtenek munkahelyet és nem a szolgáltatások. A múlt század 70-es-80-as éveiben az a felfogás uralkodott, hogy a feldolgozóipar környezet szennyező. Időközben szemléletváltozás történt. A társadalom számot adott arról, hogy az ipar eltűnése a mérnöki tudományok, a kreativitás, a kutatás eltűnését is jelenti. Ellenpéldák is léteznek, mint az alkalmazott gazdaság. Érdekes az a megállapítása, hogy különböző országok hogyan viszonyultak a kis és középvállalatok szektorához. Példának adta Németországot, amely megőrizte a kis és középvállalatokat. Ennek nagyon fontos szerepet tulajdonított. Az új munkahelyek 85%-át a kis és középvállalatok hozzák létre, és nem a multinacionális cégek. A Román Kormány a kis és középvállalatokra vonatkozó stratégiát dogozott ki, amely az újraiparosításra vonatkozik. A privatizálást prioritásnak tekinti. Szükség van a feldolgozóipar fejlesztésére, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásra. A szakmunkának helyreállítsák a hajdani megbecsülését. Képzés, szakmai képzés és egyéni támogatással lehet mindezeket megvalósítani.

Winkler Gyula EP- képviselő gyakorlott szónok, a meggyőzőek az érvei. Tökéletesen tudja, mit, és hogyan kell kommunikálni.

Rareş Niculescu EP- képviselő a mezőgazdaság kérdését taglalta. Fontosnak tartja, hogy az ifjúságot bevonják a mezőgazdasági tevékenységbe. 2014-2020 program alapvető, melyet az EB-nek mutatnak be. Szerinte csökkenteni kell a különbséget az európai és a hazai mezőgazdaság között.

Daniel Don, a Kolozs Megyei Munkaerő- ügynökség igazgatója „Az elektronikus hivatalnok” programról beszélt, amely lényegében fontos szerepet jelent abban, hogy azonosítja a munkanélküliek adatait, ennek következtében megjelölhetik, milyen területen, milyen munkalehetőségek vannak. Világosan átláthatják, melyek az adott helyzetnek a megoldási lehetőségei. Több ezer SMS-t küldhetnek, amelyek tájékoztatást tartalmaznak a munkanélküliek számára, melyekből kiderül, milyen területen van szabad munkahely. Ez a projekt 22 ezer embert érint. Megemlítette az Aranyosgyéresi szociális kombinát programját, ami az első ilyen hazai jellegű. A munkapiacra való beilleszkedésre vonatkozó megoldásokat is tartalmazza.

Dr. Mircea Coşea egyetemi tanár az európai munkanélküliségről értekezett. Következtetése, munkanélküliség nélkül nincs szabad piac. Szerinte az elkövetkező időszakban növekedni fog a munkanélküliség. Fontos az, hogy meghatározott határok között tartsák. Véleménye szerint az újraiparosítás magas színtű technikai projektet jelent. Egyes országokban, mint a skandináv országokban, Németországban fenntartják a munkanélküliséget. A szociális modell nyomásgyakorló hatást jelent az államra. Sokszor megfogalmazzák, főképp a kis és középvállalatok teremtenek munkahelyet. De figyelembe kell venni, hogy a kis és középvállalatok 68%-a nagy európai társaságoknak, cégeknek dolgoznak. Modell-váltást kell eszközölni. Másképp kell értelmezni a munkanélküliség fogalmát. A munkanélküliség lényegében az alkotó jelleget, a kreativitást semmisíti meg. Társadalmi drámát jelent. Hazai gondolkodásban, hazai gazdasági tevékenységben a probléma az, hogy nincs elég nemzeti tőke. Lényegében manufakturális jellegű országgá váltunk. Nem folytatnak kutatói tevékenységet. Inkább a meglevő alkatrészeket szereljük össze. Az újraiparosítsanak nincs gyakorlati jellege. Romániában az a probléma, a nyersanyagot nem dogozzuk fel, hanem eladjuk. Így a bevétel kevés. Verespatak nem probléma. A baj az, hogy nem dolgozza fel a nyersanyagot, hanem eladja. Mások dolgozzák fel.

Ahhoz, hogy a nagy projekteket megvalósítsuk politikai konszenzusra van szükség, ami több kormányciklus alapján valósítható meg.

Kérdésekre válaszolva, elmondta, a FMI kötelez bizonyos vállalatok privatizációjára. Lényegében ebben az időszakban megváltozik az állam szerepe. Szerinte a Verespatak ügy tőzsdei spekulációt jelent. A probléma, hogyan kezeljük az ökológiai baleseteket, mert ezekre vonatkozóan nincsen magállapodás. A feldolgozóipart kell fejleszteni.

Szávics Petra (az ADRNV műszaki szakértő) „A 2014- 2020-es Regionális Fejlesztési Terv Észak- Erdélyben” és Mircea Maniu egyetem tanár „ Rugalmasabb európai munkaerőpiac felé” címmel értekeztek.

Csomafáy Ferenc