Előadás a második bécsi döntésről

A második bécsi döntés háttere címmel tartott előadást Szakács Árpád, a Történelemportál folyóirat főszerkesztője szeptember 6-án a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban.

Az előadást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által létrehozott Polgári esték rendezvénysorozat keretében tartották meg, amelyen a hetvenhárom évvel ezelőtti eseményekre, a Magyar Királyi Honvédség 1940. szeptember 6-i nagyváradi bevonulására emlékeztek. A szép számban megjelent résztvevőket Nagy József Barna az EMNT partiumi régióelnöke köszöntötte: „Szeptember 6-án gyönyörű napra ébredt Nagyvárad, visszatért oda, ahova mindig is tartozott, a magyar királysághoz. 1944 októberében ez az állapot újra megváltozott és mai napig tart, hogy meddig ez nem tudjuk.” Hozzátette, hogy a második bécsi döntést augusztus 30-án írta alá az olasz, a német, a magyar és a román külügyminiszter. Mindkét érintett ország vezetői csalódottan írták alá a döntést, a magyarok azért, mert kevés területeket kaptak vissza, a románok pedig azért, mert túl sok területet vettek el tőlük.

Sztereotípiák

Szakács Árpád a visszacsatolások hátteréről tartott vetített-képes előadást. A résztvevők ritka, még nem látott fotókat is megtekinthettek, amelyeken az aláírás, a magyar küldöttség hazaútjának, a román katonák kivonulásának és a váradi magyarság ünneplésének pillanatai láthatóak. Az előadáson részt vevők választ kaphatnak az Észak-Erdélyt újra Magyarországnak juttató döntés okairól és következményeiről, valamint a Turnu Severin-i román-magyar tárgyalások kulisszatitkairól. Szakács Árpád elmondta, hogy a második bécsi döntéssel kapcsolatban kétfajta sztereotípia terjedt el: az egyik sztereotípia az, hogy Hitler szerette a magyarokat, és csak neki köszönheti Magyarország az 1940-es visszacsatolást, a másik pedig az, hogy Horthyék mindent annak rendeltek alá, hogy a revíziót véghez tudják vinni. Egyik sztereotípia sem állja meg teljes mértékben a helyét, hiszen Hitler nem szerette a magyarokat, a visszaszolgáltatás taktikai lépésként fogható fel német részről, de szükséges volt magyar részről egy erőteljes külpolitikai diplomáciára is. Az előadás alkalmával a résztvevők megtudhatták azt is, melyik ország hogyan reagált a német birodalom követeléseire, valamint, hogy a román fél hogyan fogadta a Turnu Severin-i tárgyalások végkimenetelét.

Nagy Noémi