Az álmainkért küzdenünk kell

Bihar megye- Péntek délután a Püspökfürdőn zajlott XII. MIÉRT Akadémia meghívottja Vujity Tvrtko, a TV2 Pulitzer-emlékdíjas műsorvezető-riportere volt. Arról beszélt, miért kell kövessük álmainkat.

A felvezető részt kivéve (amikor Vujity Tvrtko horvát-címeres melegítőfelsőjével azt demonstrálta, hogy neki, mint magyarul anyanyelvi szinten beszélő horvátnak, mennyire fontos a nemzeti identitás megőrzése, és szerinte miért kellene legyen az önbecsülés szempontjából ez lényeges másoknak is), a vetítéssel együtt mintegy két órát tartó előadás során a TV2 műsorvezető-riportere azt hangoztatta, hogy az életben nincs lehetetlen, az álmaink megvalósításáért mindig harcolnunk kell („eljön egyszer az életben az a pillanat vagy másodperc, amikor Te meg tudod tenni”- mondta), illetve nincs okunk a pesszimizmusra, mert élnek a világ egyes tájain olyan népek, akiknek sokkal több indokuk lenne rá, hogy borúlátóak legyenek. Úgy fogalmazott: miközben mi azzal foglalkozunk, hogy az internet lassú, vagy hülye a főnök, nem tudjuk értékelni azt, hogy a világ jelentősebb részén luxusnak számítana ezzel foglalkozni.

Pokoli történetek

Vujity Tvrtko elmondta: azt követően, hogy 2000-ben a világ utolsó hadifoglyát, Toma Andrást hazavitte Magyarországra, döntötte el, hogy „ha kell, a csillagokat is lehazudja az égről”, de mindenképpen eljut olyan országokba, ahová egyébként újságíróként be sem tehetné a lábát. Tenni fogja ezt egyrészt azért, hogy be tudjon mutatni olyan hétköznapi hősöket, akik ugyan nem szerepelnek a címlapokon, de hasznos tevékenységet fejtenek ki és ezért példaképek lehetnek másoknak- mint például a kéz és láb nélküli Nick Vujicic, a sérülten is versenyző amerikai tornász Kerri Strug, vagy az elvileg nem beszélő és gyakorlatilag nem halló Weisz Fanni-, másfelől pedig amiatt, hogy bebizonyítsa, nincs miért panaszkodnunk. Kamuindokokkal így lett belőle rövidebb-hosszabb ideig magyar medvevadász Tatárföldön, fertőzéskutató orvos lepratelepen, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat segélyosztó aktivistája Észak-Koreában, egy volt diplomata jeltolmácsa Türkmenisztánban, vagy a kongói állami tévé munkatársa az egyik nyári olimpián.

A Pulitzer-emlékdíjas riporter néhány kalandjáról részletesebben is beszámolt, előadóművészi kvalitásainak megcsillogtatásával: Toma András megtalálásáról és hazahozataláról, két diktatúrában- Észak-Koreában és Türkmenisztánban- tett látogatásáról, valamint arról, hogy az egyik szappanoperában szereplő, kongói gyökerekkel rendelkező, amúgy egyik jelzett sportágban sem jeleskedő színész, Kembe Sorel hogyan lett az afrikai ország nyári és téli olimpiai válogatottjának tagja előbb vívóként, majd alpesi sízőként, utóbbi esetben mint „fekete hógolyó”. A levetített film Weisz Fanninak a földrengéstől sújtott Haitiben tett, jótékonysági célú vizitjéről szólt, majd Vujity Tvrtko a jelenlevők kérdéseire is válaszolt.

Ciucur Losonczi Antonius