Tíz esztendős a Partiumi Írótábor

A július 4–6. között Nagyváradon lezajlott X. Partiumi Írótábor középpontjában az 1943-ban Balatonszárszón zajlott írótalálkozó és konferencia állt. Az előadók a szárszói konferencia tanulságait, következtetéseit értékelték, elemezték mához szóló üzeneteit.

Az írótábor péntek délutáni megnyitóján Barabás Zoltán, a rendezvény fő szervezője köszöntötte a megjelenteket, majd a magyar kulturális élet közelmúltban elhunyt három alakjára, Csép Sándorra, Görömbei Andrásra és Tüzes Bálintra emlékeztek. Az írótáborban elhangzott előadások zöme az 1943-as szárszói konferencia értékelésére, elemzésére, a mának szóló üzenetére vonatkozott. Ez alól kivételt képeztek a különböző könyvbemutatók (Goron Sándor Szív feletti térben című kötetének bemutatója csütörtökön, Pápay Zoltán Egymásért című kötetének, illetve a Partium Kiadó kiadványainak bemutatója pénteken és Gábor Ferenc két könyvének ismertetése szombaton), az Agria irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat bemutatója, valamint a különböző verses, zenés produkciók.

Nemzetféltés

Ugyancsak eltért az írótábor tematikájától Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzuljának csütörtök délutáni felszólalása, aki arra a kérdésre keresett választ, hogy szolgálja-e a magyar nemzet ügyét a honosítás. Mint mondta, a könnyített módon megszerzett magyar állampolgárság nem fogja elősegíteni a nagyarányú elvándorlást, mert akik akarták, már korábban elhagyták szülőföldjüket. A főkonzul beszélt a nemzetféltés fogalmának változásairól a magyar kultúrtörténetben, majd a megmaradás kérdését boncolgatta. Ez utóbbi tekintetben új helyzet teremtődött azáltal, hogy a magyarság jelentős része kisebbségi létbe került, és ebben e helyzetben kellett felépíteni a közösség saját intézményeit, meg kellett tanulni tárgyalni a többségiekkel. A következőkben a kérdésfelvetés szintjén utalt arra, hogy a hazaszeretet eszméje benne van-e a kortárs magyar irodalomban. Mint mondta, a magyar irodalom mindig kitermelte azt az elitet, ami időtálló értéket teremtett, a kérdés csak az, hogy felismerjük-e magunk között a jelenlegi értékteremtőket. A fiatal írók is mintha a múltban kaparásznának, kevesen vannak azok, akik arra tudnak reflektálni, ami most van, jelezte, majd hozzátette, hogy a magyar nemzetre jelenleg jellemző nihilizmus és elvándorlás jelensége egy kutatási terület lehetne az írók számára, akiknek nagy szerepe van abban, hogy megtalálják a közös célt a nemzet számára.

Közösségi egyetem

Az írótábor második, pénteki napjának kezdetén bemutatkozott a Partiumi Keresztény Egyetem. János Szatmári Szabolcs rektor szólt arról, hogy az egyetem alappillére a tanárképzés, ami megítélése szerint jelenleg még elhanyagolt terrénum. Bejelentette továbbá, hogy három új nyelvszakot kívánnak beindítani szeptembertől, ha megkapják az akkreditációt. A továbbiakban kifejtette, hogy bár a PKE-t magánegyetemnek tekintik, ez nem fedi pontosan a valóságot, hiszen az intézmény támogatásainak 85 százaléka a magyar kormánytól érkezik. Mint mondta, szeretné, ha a PKE közösségi egyetem lenne, mint az erdélyi magyar egyetemi rendszer része. Elárulta, hogy egy uniós bizottság is javasolni fogja a román kormánynak azt, hogy az állam emelje ki a PKE-t a magánegyetemek köréből és emelje a közösségi igényeket kielégítő egyetemek közé. Az egyetem magyar szakáról szólva elmondta, hogy nagyon jó hallgatói állománnyal rendelkeznek, a tanári gárda tekintetében pedig máris teljesítik az akkreditációs feltételeket, hiszen az oktatók hetven százaléka rendelkezik akár a végleges akkreditációhoz is elégséges tudományos rendfokozattal. Elárulta, hogy alapvetően Bihar, Szilágy és Szatmár megyei hallgatók jönnek a PKE-ra, és sokuk számára ez az egyetlen esély a továbbtanulásra, mert nem rendelkeznek olyan háttérrel, ami lehetővé tenné számukra azt, hogy egy távolabbi egyetemi központban folytassák tanulmányaikat. „Sokszor első generációs értelmiségieket nevelünk, küldetéstudatunk az, hogy kritikusan gondolkodó értelmiségieket neveljünk ki” – fogalmazott a rektor, nem titkolva el az egyetem további törekvéseit sem: „arra törekszünk, hogy kivigyük az egyetemet a falakon kívülre. Törekszünk arra, hogy megszólítsuk a váradiakat. Jelen akarunk lenni a város irodalmi, kulturális életében.” Végezetül kiemelte a magyar szak létrejöttében hathatós segítséget nyújtó személyeket: Magyarország romániai nagykövetének feleségét, Füzes Oszkárné Bajtai Erzsébetet, aki Bukarestben szervezett jótékonysági bált annak érdekében, hogy összegyűljön a szak indításához szükséges tőke, Görömbei Andrást, aki teljes könyvtárát a PKE-nek adományozta, és János István professzort, aki szintén sokat tett a magyar szak beindításáért és működtetéséért.

Egy aktív kiadó

A rektori ismertető után Lakatos Attila, a Partium Kiadó igazgatója beszélt a tíz éves múltra visszatekintő kiadóról. Hangsúlyozta, hogy az évek során exponenciálisan nőtt a kiadványok száma. Eddig hatvan kötetet adtak ki, ezekhez még hozzáadódik mintegy tucatnyi olyan kiadvány, ami kereskedelmi forgalomban már nem fellelhető. Elmondta, hogy szakkiadók általában évente húsz-harminc könyvet adnak ki. A Partium Kiadó a tavaly tizenöt kötetet jelentetett meg, és elképzelhető, hogy az idén sikerül húsz kötetet kiadni. Kiemelte az eddig kilenc kötetből álló germanisztikai sorozatot, amelynek tudományos jelentőségét jelzi az a tény, hogy ezentúl egy német kiadóvállalat fogja kiadni a sorozat darabjait. Hozzátette, hogy a kiadó illeszkedik a PKE profiljához, vagyis az egyetemen tanított szakoknak megfelelő tudományterületeket fednek le kiadványaikkal. Ez alól a koncepció alól kivételt képeznek a történelmi tárgyú könyvek, ugyanis az egyetemen nincs történelemszak, viszont kialakult egy olyan történész csoportosulás, amelyik arra törekszik, hogy a valós források alapján tárja fel a régió történetét. Közöttük vezető szerepet játszik Emődi András, aki már számos forráskiadványt jelentetett meg. A Partium Kiadó Lászlóffy Zsolt hathatós közreműködésével az idén elindítja kottakiadási sorozatát, tudatta Lakatos Attila.

Jobbak vagyunk

Érdekes színfoltja volt az írótábornak az esemény helyszínéül szolgáló Góbé csárda tulajdonosának, Pápay Zoltán könyvének a bemutatója pénteken este. Az Egymásért című kötetet Sándor Lajos lelkipásztor méltatta, majd maga a szerző szólt az egybegyűltekhez, kijelentve többek között azt, hogy a magyar nemzet nem rosszabb más nemzeteknél, hanem épp ellenkezőleg: „mi vitathatatlanul jobbak vagyunk másoknál”, szögezte le, utalva arra, hogy legújabb, Egymásért című kötete is közvetett módon ezt az üzenetet közvetíti az olvasóknak. Elmondta, hogy népnevelői minőségben ragadott tollat azzal a céllal, hogy javítson a magyar nemzetről másokban és sok magyarban is kialakult meglehetősen torz képen és önképen.

Pap István