Rangos tudományos konferenciák a PKE-n

Rangos tudományos konferenciákat szervezett az elmúlt hétvégén az egyetemi év zárásaként a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke.

A nyelv közösségi perspektívája című konferenciának adott otthont a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) július 5-én és 6-án. Ezzel párhuzamosan zajlott le az Értelmiségi karrierek, karrierminták, írói csoportosulások címmel irodalom- és társadalomtörténeti konferencia is, mindkét eseményen neves erdélyi, magyarországi előadók, egyetemi oktatók, akadémikusok részvételével. Az első alkalommal megszervezett kettős rendezvénnyel egyben bemutatkozott a három évvel ezelőtt megalakult magyar tanszék, amelynek első promóciója idén végez. Mindkét konferencia július 5-én pénteken reggel kezdődött János-Szatmári Szabolcs rektor köszöntésével. Mint elmondta „Váradnak erre a magyar szakra azért is szüksége volt, mert városunk irodalmi hagyományait kissé zárójelbe tették az elmúlt időszakban, másrészt pedig nagyon kevés volt az a tudományos, irodalmi jellegű rendezvény, amelyeknek Várad adhat helyet, pedig ezen a mentális térképen városunknak lenne a helye. Tanszékünk révén ezt a régiót, ezt a várost szeretnénk visszakapcsolni ebbe a vérkeringésbe”. Hozzátette, hogy a konferenciákat hagyományteremtő szándékkal hozták létre, és legalább kétévente a megadott tematikákban jelentkeznek majd.

Társadalmi források

A tanszék munkatársai által koordinált rangos előadásokat – hét szekcióban – közös plenáris előadások kötötték össze. Az első plenáris előadást Gyáni Gábor történész, egyetemi tanár tartotta meg Az alkotó értelmiség társadalmi forrásai címmel. Előadásában társadalomkutatási példákon keresztül mutatta be, hogy egyes időszakokra lebontva az írók, művészek, tudósok milyen társadalmi rétegből származnak, családi hátterük van. Mint elmondta, ilyen jellegű kutatás kevés készült, de a meglévőkből megállapítható, hogy ritka az az eset, amikot egyes fentebb említett hivatások egyik nemzedékről a másikra szállnának, mindez a kulturális tőkén és a géneken is múlik. Az előadás második felében Móricz Zsigmond életének és munkásságának társadalmi hátterét bemutató tanulmányát ismertette Gyáni Gábor.

Anyanyelv és identitás

Balázs Géza az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója Azonosságtudat és anyanyelv címmel tartotta meg plenáris előadását, amelyben a gondolkodás – anyanyelv – identitás kapcsolatát boncolgatta. Kiemelte, hogy az anyanyelv spontán, ösztönös, tanulása már a születés előtt megkezdődik, világszemléletet határoz meg, az alapidentitás részét képezi. Az öntudatlan nyelvi működéseket is az anyanyelvünk határozza meg, példaként említette a spontán kitöréseket, a számolást, az imádkozást, az álmodást, és a halál előtti utolsó szavakat. Balázs Géza több érdekességet is felvetett: a nyelvi és gondolkodási képességek összhangja elcsúszhat (megértünk valamit, de nem tudjuk elmagyarázni), a gyerekek agyi plaszticitása jóval nagyobb, ezért könnyebben tanulnak meg bármit. Felvetette azt a kérdést is, hogy a képi fordulatnak és a technika elterjedésének milyen hatása lesz az anyanyelvre, milyen fokú változást okoz majd a kommunikációban, és hogy a kézzel írás visszaszorulásának milyen következményei lesznek a gondolkodásra. Szombaton plenáris előadást tartott Kecskeméti Gábor, irodalomtörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének igazgatója is.

Nagy Noémi