A Hegyköziek Nándorfehérváron

Sok embernek teljesült régi álma szombaton, július 13-án amikor száz turistából álló csoport Nagyváradról, Pályiból, Száldobágyból, Újlakról, Csatárból indult útnak, Katona János hegyközpályi református lelkipásztor szervezésében, hogy felkeresse a magyar történelem egyik végvárát, Nándorfehérvárat, ahol Hunyadi János legyőzte a túlerőben lévő török csapatokat megakadályozva így azok bevonulását Európa belsejébe.

A nándorfehérvári diadal volt egyébként Hunyadi János (1407 körül – 1456. aug. 11.) utolsó nagy győzelme. E sikerben az itáliai születésű ferences, Giovanni di Capistrano (Kapisztrán János, 1386-1456) és keresztesei, valamint Szilágyi Mihály is tevékeny részt vállalt. A II. Mohamed (Mehmed) szultán által vezetett török csapatok a vereség után szinte Szófiáig futottak.

Az ostrom emléke a III. Calixtus pápa által (egyébként még az ostrom előtt) elrendelt déli harangszónak köszönhetően a mai napig nem merült feledésbe. Az egykori Nándorfehérvár, a másfélmilliós Belgrád ma Szerbia fővárosa, nem sokkal előtte ömlik a Tisza, majd pont a várnál a Száva is a Dunába. A két folyó találkozásánál, 138 méter tengerszint feletti magasságban, egy kb. 50 méter magas sziklaszirten áll az ősi várnegyed.

A kora reggeli indulást követően a csapat az 1989-es forradalom kirobbanásának fővárosa, Temesvár központjában, lévő parkban fogyasztotta el a jól megérdemelt reggelit, majd folytatva utunkat dél multával megérkeztünk úti célunk végállomásához Belgrád várához. Útközben Katona tiszteletes mind a két buszon elmesélte Nándorfehérvár magyar történelmi vonatkozását, a híres török verő Hunyadi János diadalmas győzelmét és azt hogy miért is szólnak a harangjaink déli 12 órakor. A híres várat elképzelésünket felül múlva újította fel a szerb állam. Ez egy igazi turista csalogató, hiszen ott jártunkkor több európai nyelven beszélő látogatóval találkoztunk, de a várban lévő impozáns étteremben éppen lakodalmat tartottak, hallhattuk a híres Surda dalt is.

A vár tövében leparkolt autóbuszainktól pár száz méterre az 1867 után kialakított Kalemegdán Parkon keresztül közelítettük meg a több évszázados történelmi időt megélt várat, több emlékmű mellett elhaladva a Karagyorgye-kapun keresztül jutottunk be. Az Alsó-várból felvezető kisebb török kori kapu melletti falvonulatokról szép kilátás nyílik a Száva és a Duna összeömlésére, valamint az erdős Nagy-Hadiszigetre. A Defterdar-kapu közelében találjuk a magyar turistákat legjobban érdeklő emléket, egy szerb és magyar nyelvű emlékkövet, melyet az 1456-os ostrom emlékére állítottak: „1456 július 22-én Belgrád védői élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett.”

A Hunyadi-emlékkőtől nem messze elérjük a Belgrád jelképének is számító, 14 méter magas oszlopon álló szobrot, a „Győztest” (Pobednjik). A Felső-vár északnyugati főbástyáján álló meztelen férfialak, leeresztett karddal, bal kezében békegalambbal, a horvát szobrászművész, Ivan Meštrović (1883-1962) alkotása, amelyet 1928-ban az első világháború eredményes befejezésének emlékére készített. A szobor lábától széttekintve láthatjuk a Száva túlpartján Új-Belgrád és Zimony (Zemun) panelházait és magas épületeit, igazi elmélkedő hely ez.

A vár meglátogatását követően a szabad programban ki-ki a maga tetszése szerint elment város nézőre, hiszen a már említett Kalemegdán Parkon keresztül eljuthatott a híres sétáló utcára, nem messze onnan található a Koronázótemplom (Saborna crkva), amelyet 1837-ben kezdték építeni és 1845-ben fejezték be. A Duna partján található, mint egy négy kilométerre a vártól (buszal 15 perc) a Királyi palota, amely egymástól szép kerttel elválasztott két épületből áll.

Volt aki a Dunán és Száván való két és fél órás séta kirándulást választotta, (alig 1 km a vártól), amely csupán 350 dínárba (13 lej) került. A 22 kilométeres hajókázás során sok látványosság ragadta meg a turisták figyelmét, mint a vár a folyóról esti megvilágításban, az új Ada híd amely egy új ferdekábeles híd egyetlen pilonja az Ada szigeten áll és 200 méter magas. A híd hossza 929 méter, szélessége 45 méter, melyen 2x3 sávos út van. Láthattuk a híres Ada Ciganlija szigetet, amelyre Belgrád legnagyobb szabadidő- és sportkomplexumát építették. A helyiek körében is népszerű területen számos sportot űzhetünk, pl. golf, rögbi, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, baseball, tenisz, evezés stb. Elhaladtunk a parton kialakított strandok, a parton kikötött szebbnél szebb folyami házak, szórakozó helyek, éttermek sokadalma mellett.

Ránk sötétedett mire újból együtt volt a csoport, hiszen a sofőröknek kötelezően kilenc órát kellett pihenniük mielőtt újból útnak indulhattak, tehát volt idő a városnézésre. Éjfélt elütötte az óra mire újból hazafelé vettük az irányt, a határt átlépve jobban fogytak a kilométerek, jól elfáradva, de sok élménnyel gazdagon tértünk haza otthonainkba szeretteink körébe vasárnap reggel, mikor a Nap sugarai már jól beterítették a jól ismert hazai tájat.

Tóth Zsigmond