A fantáziáról filozofáltak...

Nagyvárad- Hétfőn a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia és Kultúratudományok Tanszékének meghívására dr. Ullmann Tamás, az ELTE BTK docense tartott előadást Fantázia és intencionalitás címmel.

Az Erasmus program keretében zajlott előadás kezdetén Balogh Brigitta tanszékvezető köszöntötte a megjelenteket. Dr. Ullmann Tamás az ELTE BTK Filozófia Intézet Újkori és Jelenkori Filozófiai Tanszékének docense bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fantáziálás fontosabb tevékenysége az emberi elmének, mint gondolnánk, melynek bizonyítása érdekében több példát is felsorolt. Kifejtette: fantáziálás, ha egy látott tárgy mellé úgymond oda projektálunk egy képet, amit nem látunk; ha valaki előttünk beleharap egy citromba és szinte érezzük mi is a fanyar ízt; ha nézünk egy képet, és a kép mintha előttünk a térben megnyitna valamit, ahol kialakul egy másik tér; ha nappal álmodozunk; vagy ha olvasunk egy regényt és benne élünk a történet fantáziavilágában. Olyan vélemény is létezik ugyanakkor, miszerint a fantáziálás nem melléktevékenység, hanem a gondolkodás alapvető, archaikus formája és közös a főemlősökkel, vagyis bizonyos majmoknál is megtalálható- fogalmazott az előadó, majd hozzátette: ha vágyakozunk valami, vagy valaki után, illetve ha félünk, akkor folyamatosan dübörög a fantáziánk.

Fenomenológia

Dr. Ullmann Tamás arról is beszélt, hogy a filozófia hagyományosan a fantáziát a percepció felől közelítette meg. Arisztotelész úgy vélte, a vizuális észlelés az alapja a fantáziának, Hume meglátásában a képzeletben megjelenő ideák elmosódottak és bágyadtak, Kant a produktív és a reproduktív képzelőerő közötti különbségről beszélt, Husserl pedig a képtudat, majd az időtudat felől próbálta megmagyarázni érveit. A hétfői rendezvényen szóba került még Wittgenstein kacsa-nyúl rajza, az erős és a gyenge fantázia kapcsolódása a fenomenológiához, valamint a kortárs fenomenológia kutatás több aspektusa is.

Ciucur Losonczi Antonius