Krisztus mennybemenetelét ünnepelték

Nagyvárad- Áldozócsütörtökön Krisztus Urunk mennybemenetelét ünnepelték a váradi Székesegyházban is. A délelőtt 10 órakor kezdődött szentmisét Mons. Fodor József vikárius mutatta be.

Bevezetőjében Mons. Fodor József általános helynök, székesegyházi plébános arra hívta fel a figyelmet: hajdan áldozócsütörtökön fejeződött be a húsvéti szent áldozás időszaka, a napjainkban érvényes egyházi törvények szerint azonban pünkösdig tart ezen kötelezettség periódusa. Hangsúlyozta: Krisztus eltávozott a földről, visszatért az Atyához, ezért az őt szimbolizáló húsvéti gyertyát eloltják, és a szobrát eltávolítják az oltár mellől. Hozzátette: bár Jézus látható alakban eltávozott, azért örökre itt maradt köztünk, ahogy az apostolainak is ígérte, itt van velünk a világ végéig, míg elérkezünk mi is abba a hazába, amit Isten az őt szeretők számára készített.

Akkor és most

Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Homíliájában a vikárius párhuzamot vont a nagycsütörtök éjjelén és az áldozócsütörtökön történtek közt. Arra hívta fel a figyelmet: az isteni üdvözítő nagycsütörtök éjjelén, az utolsó vacsora után az Olajfák hegyére vonult apostolaival, ahol imádkoztak és zsoltárokat énekeltek, a Gecsemáné kertben pedig arra kérte őket, hogy virrasszanak, mert ez a sötétség órája. Áldozócsütörtökön viszont örömmel gyűjtötte egybe az apostolokat, és mondta nekik, hogy menjenek az egész világba és hirdessék az evangéliumot minden népnek. Nagycsütörtökön Jézus verejtékezett, félt a szenvedéstől, a szent író szerint egy angyal egy kelyhet adott neki, és ő kiürítette a szenvedés poharát, ezzel szemben áldozócsütörtökön két angyal érkezett az apostolokhoz, azt kérdezve tőlük: miért néznek fájdalommal az égre, inkább menjenek s hirdessék az igét. Nagycsütörtökön Jézus három apostolt- Pétert, Jánost és Jakabot- vitte magával a Tábor-hegyre, most viszont mint a tizenegyet maga mellé hívja, és miközben eltávozik, megáldja elkövetkezendő munkájukat, missziós küldetésüket, melyet parancsba ad nekik.

Krisztus 33 éve a jó cselekedetek végzésében telt el, húsvét után 40 nappal pedig eltávozott ugyan, de bár nem látjuk őt, azért itt van köztünk. Imádkozzunk, hogy titokzatos testének eleven tagjai legyünk az életünk folyamán, mert Jézus bennünk és általunk akar tovább élni és tevékenykedni a világban- tanácsolta a vikárius.

Ciucur Losonczi Antonius