„Visszaadjuk Kolozsvárnak az igazi szellemiségét”

Olyan világban élünk, melyben a társadalom nem tudja megtalálni a valódi értékeket, mert a mostani távirányításos gondolkodás szerint, csak a közbotrányok által terjesztett, pikantériát tartalmazó eseményekre figyelnek fel az emberek. A társadalom elitjének hangja nem hallható.

Konferencia –sorozat: „Akadémiai környezet” címmel

Kolozsvár egyik legelőkelőbb szállodájának nagytermében a város meghívott akadémiai személyiségei megfogalmazták azokat a problémákat, melyek a mai hazai viszonyaink között számukra zavaróak, és úgy érzik, eljött a szólás ideje.

„Akadémiai környezet” címmel konferencia- sorozatot, vitát, kerek-asztal megbeszélést fognak szervezni, melyre a tudomány, a kultúra, a politikum és biznisz képviselőit hívják meg. Az értekezések interaktív formában valósulnak meg, melyre a civil társadalom, a civil szervezetek képviselőit hívják meg. A változtatás igénye, a tenni akarás vezéreli a szervezőket.

A szervezők „ Visszaadjuk Kolozsvárnak az igazi szellemiségét” (Redăm Clujul elitelor) címmel rendezték az első konferenciát, melynek keretében megfogalmazták mindazon aggodalmaikat, melyek arra késztették őket, hogy felismerve az idő hangját, közérthetőbben is elmondják tulajdonképpeni álláspontjaikat a jelenlegi hazai helyzettel kapcsolatban.

A társadalom nem találja meg az igazi értékeket, ennek következtében bizonyos csoportok a közbotrányok hatása alatt fogalmaznak meg olyan gondolatsorokat, melyeket eljuttatva a köznép tudatvilágába, olyan társadalmi torzulásokat érhetnek el, ami csak bizonyos csoportoknak előnyős. Nincs nyilvános vita, de ha van, akkor nagyon ellentmondásos, melyen az elit hangja nem is hallható, mert a szenzációra helyezik a hangsúlyt. A szellemi elit a névtelenségbe burkolódzik.

A társadalom igényli az igazi értékeket. Mind jobban jelentkezik az az igény, hogy hallgassák az igazi értékeket. Ebben a folyamatban a főcél nem a szenzációhajhászás, a nézettség és a hallgatottság számbeli mérésének eredményei. A pozitív értékrendszer a domináns tényező.

Az elit hangja

A City Plaza szálloda Ballroom termében tartották meg ezt az értekezletet, melyen a város elitjének tartott képviselői közül hívták meg egyes személyiségeket.

A vita szervezői a Mihai Petean, a Foaia Transilvană főszerkesztője, Ionuţ Geană, a Cluj Manifest igazgatója, és Emil Aluaş, a „Pro West” Alapítvány igazgatója. A vitára az egyetemek rektorait, rektor-helyetteseit, a tudományos intézet vezetőit, egyetemi tanárokat hívtak meg. A meghívottak között a teljesség igénye nélkül csak az esemény fontosságára való tekintettel néhány nevet sorolnék fel: Marius Bojiţă, Dorin Chira, Aurel Codoban, Alexandru Irimie, Lucian Nastasă Kovács, Mihaela Luţaş, Adrian Ivan, Radu Munteanu, Ion Pop, Liviu Pop, Doru Radosav, Ioan Sbârciu, Şerban Turcuş, Vasile Vese. A hallgatóságot a civil szervezetek képviselői alkották. A rendezvény díszvendége Emil Culda gazdasági elemző volt.

A moderátor szerepét Liviu Zăpârţan valamint Emil Aluaş töltötték be. Mindnyájuknak bőven van hazai és külföldi kitüntetésük.

A vita az elit fogalmának és szerepének tisztázásával kezdődött. A felvetett kérdések közül néhányat megemlítek: Mi jellemzi az elitet? Milyen a viszony a tömeg és az elit között. Felvetődött az a kérdés is, a polgár hogyan hallja meg az elit hangját? A társadalomnak van- e szüksége az elitre?

A Magyar értelmező szótárban az elit fogalma, mint melléknév, illetve mint főnév szerepel. Melléknévként jelenti, hogy választékos, legkiválóbb. Kiderül, a francia nyelvből került a magyar nyelvbe. Főnévként eredeti jelentése válogatott társaság, színe java valaminek.

Liviu Zăpârţan egyetemi tanár, 1995 és 2000 között, Románia Luxemburgi nagykövete volt. Majd 2003-tól az Olasz- Román Tudományos Intézet tanácsának tagja. Felvezetőjében azt mondta, hogy a vita szerepe az elit több-szintű értelmezését tisztázni. Az elit terminusnak sokféle értelme van, de az alap értelme, valaminek a színe java. Az elemzés az elit társadalmi vonatkozására vonatkozik. Minden személy egyedi. Felvetődik a kérdés, minek alapján válik valaki elit személyiséggé. 2013-ban, melyek a romániai elit típusai? Mint mondta, nem híve az elitizmusnak.

Ioan Sbârciu egyetemi tanár, a Művészeti és Formatervezői Egyetem volt rektora, a kolozsvári művészeti iskola elnöke, neves festőművész szerint szélesebb értelemben kell elemezni a kérdést. Hiszen beszélhetünk a falu, a város, a szellemi élet elitjeiről. Az elitet a közösségnek el kell fogadnia. Nagyon fontos, hogy olyan megoldásokat találjunk, melyek 2020-ban is alkalmazhatók. Legyünk alkotó személyiségek. Lépést tartva a világban levő változásokkal, ismerjük meg az új alkotásokat. Felhívta a figyelmet, hogy fontos az eredetiség. Ügyelni kell, ne másoljuk a mások alkotásait, hanem magunk teremtsünk újat, tehát alkossunk. A művészet területén nagy értékű a hivatás tudat. A keletkező alkotásokat társadalmi szempontból is meg kell érteni.

Aurel Codoban egyetemi tanár, több neves nemzetközi tudományos intézet tagja, antropológiai szempontból közelítette meg az elit kérdését. A késői modernkorban termelői és fogyasztói elitről beszélünk. A mai hazai elit hibája, hogy hiányzik az inter- szubjektív környezet. Egyik nem ismeri el a másik teljesítményét. Nem alkalmaznak normákat és szankciókat. A nyugati világ jobban strukturált. Románia nagy problémája az intézményi szellem hiánya- mondta a professzor. Az inter- szubjektivitást nem értékelik megfelelő módon. A TV képernyőn megjelenő egyének magatartásformát sugallnak.

Radu Munteanu mérnök- professzor felvetette a kérdést, vajon a társadalomnak szüksége van elitre? A médiának köszönhetően a hazai elit elvesz a névtelenségben. A hangadók a TV sztárok. Akadémiai szempontból olyan széles látókörű professzorokra van szükség, akik képesek gazdálkodni a tudással. Mindig létezett konfliktus a hatalom és az elit között. A ’ 89-es romániai változások után a társadalomban az értékek és non értékek összekavarodtak. A társadalmat olyan személyek vezetik, akiknek nincs megfelelő ismeretük, felkészültségük. Mi abban hibázunk, hogy lineárisan gondolkodunk, csak ok és okozat viszonylatában, melyben az ok szükségszerűen létrehozza az okozatot. Másképp, a valószínűségi tényezőt figyelembe véve, kellene gondolkodni. Az elitet a szerénység jellemzi. Megállapítható, hogy a társadalomban hatalmas technikai haladásnak vagyunk tanúi, részesei, azonban morális szempontból visszafejlődés észlelhető.

Dr. Ion Pop egyetemi tanár szerint szükség van az elit társadalmi elkötelezettségére. Szerinte a hazai elit válságban van. 50 év alatt elbátortalanították az elitet.

Alexandru Irimie egyetemi tanár, a kolozsvári „ Iuliu Haţieganu” Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora is jelen volt. Az orvosok feladata a lakosság biológiai egészségének biztosítása. Kötelességünk mindenki számára orvosi ellátást biztosítani. Az egészségügy területén az elitnek az orvosképzésben van jelentős szerepe. A sajtó feladata az, hogy olyan orvos személyiségeket mutasson be, akik az ifjú orvos nemzedék számára példaképül szolgálnak.

Liviu Pop jogász professzor, a BBTE Jogi Karának volt dékánja szerint szükséges a társadalom morális újjáépítése. Nagyon sok ember jelentős anyagi és szellemi javakkal rendelkezik, de jellemében komoly problémák jelentkeznek.(Jellem nélkülieknek nevezi.) Ezek az emberek hamis értékeket közvetítenek a társadalom tagjai felé. Az állami intézmények vezetői funkcióit közepes képességű egyének töltik be. Sok esetben szegregációs megnyilvánulásoknak is a tanúi vagyunk. Példának hozta fel egyeseknek az idős nemzedékkel szembeni viszonyulását. Részükről hiányzik a tisztelet. A helyes megoldás az, hogy a fiatal és idős nemzedéknek közösen kellene dolgoznia, kialakuljon az együttműködés.

Az elit szerepéről szóló értekezlet végső következtetése, hogy az elit bizonyos, társadalmi szempontból fejlődést eredményező értékrendszerhez kapcsolódik.

A szellemi elitnek hallatnia kell szavát nemcsak Kolozsváron, hanem máshol is. Igazi értékeket, olyan megoldásokat kell bemutatnia, melyek a társadalom haladását eredményezzék.

Csomafáy Ferenc