Régiók: rosszat, rosszra alapozva(?)

„Ha rosszul akarják megcsinálni, akkor inkább ne csináljanak semmit”. Erre figyelmeztetett Cseke Attila képviselő a regionalizációról tartott nagyváradi előadásán. És hát az USL rosszul akarja megcsinálni….

Vergilius-idézettel indította a regionalizációról szóló váradi előadását Cseke Attila parlamenti képviselő, de aztán nem vacakolt tovább általánosításokkal, hanem a közepébe vágott. „A munkád gyümölcseit unokáid szedik majd le” – idézte Vergiliust, ennek kapcsán arra emlékeztetve, hogy ha az ország adminisztratív régióinak kialakítását elrontják, az a következő 20-30 évre is negatívan hat majd ki, és nem csak magyar szempontból.

Prezentációjában számos olyan információt ismételt meg hallgatósága számára, amelyet lapunkban már ismertettünk, de újdonságokkal is szolgált. Hangsúlyozta: a fejlesztési régiók már régen léteznek Romániában, amúgy rosszul vannak kialakítva, most másról megy a vita, nevezetesen az adminisztratív régiók határainak megrajzolásáról. Egyébként az EU nem írt elő semmilyen kötelezettséget Romániának sem az adminisztratív régiók kialakítására, ez itteni törekvés.

Szemben az árral

Cseke azt emelte ki, hogy minél kisebb egy-egy régió, annál biztosabban hoz fejlődést, ezért legfeljebb 3-4 megyéből álló régiók kellenének. Ehhez képest az USL-kormányzat nagy régiókban gondolkodik, pedig bebizonyosodott, hogy a már létező 8 fejlesztési régió is kudarc, és semmilyen igazi fejlődést nem hozott. Beszédes adat például, hogy e régiók közötti fejlődésbeli eltérés 111 százalékos, így például Bukarest nagyon halad, míg sok más térség szinte egyáltalán nem.

Kiemelte azt is, hogy az önálló székelyföldi és partiumi régió jogos elvárás (lenne), és ez nem etnikai kérdés, hanem gazdasági szükségszerűség, mert minden ott élőnek hasznára lenne.

Térségünkben például egy régióba tartozik most Kolozs, Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Kolozs mindent ellenőrzése alatt tart, ez fejlődik látványosan tovább, mellette most még Bihar is valamennyire, a többi megye nem. Ez is mutatja, hogy itt például nem lenne szabad a már létező és működésképtelen fejlesztési régiók alapján megrajzolni az adminisztratív régiókat, mert így nem érhető el fejlődés. Ennek ellenére az USL nagyjából a mostani, fiaskót jelentő régiókat akarja adminisztratívvá is tenni. Márpedig a mi térségünk esetébén Kolozst a túlfejlettsége miatt, Beszterce-Naszódot pedig azért kellene más régióhoz sorolni, mert nekünk lényegében semmi közünk ez utóbbi megyéhez. Így Bihar lehetne a vezető, és Várad a régióközpont, s ebben az esetben fejlődés jöhetne. Az USL viszont ezt nem akarja, hanem Kolozsvárt tenné meg központnak. Ebben az esetben pedig Kolozs megye kvázi mindent elszív majd, Bihar fejlődése is hamarosan leáll.

Cseke szerint „Ha rosszul akarják megcsinálni, akkor inkább ne csináljanak semmit. Eddig bebizonyosodott, hogy a már létező, mostani régiók nem működnek, nem hoztak fejlődést. Hiba erre építeni a továbbiakat”.

Átnyomnák

Az USL-kormányzat legújabb terve szerint az ő elképzelésüknek megfelelően kialakított régiókról szóló jogszabályt az úgynevezett felelősségvállalás eljárásával vinnék át a parlamenten. Ez az eljárás lényegében azt jelenti, hogy mellőznék a parlamenti vitát az egész kérdésről, s egyszerűen az USL kétharmados szavazógépezete nyomná át a parlamenten az egészet. Cseke szerint ez nagy hiba, mivel egy ekkora horderejű kérdésről ütköztetni kellene az álláspontokat. Egyenesen úgy véli, nem csak parlamenti vita, hanem népszavazás is kellene arról, elfogadja-e a lakosság a Pontáék sok elemében hibás tervét.

Szeghalmi Örs