Mennyit ér a polgár véleménye?

A helyi önkormányzat üvegterme megtelt mindazokkal, akik immár hetedik alkalommal is el szerették volna mondani javaslataikat, meglátásaikat a volt Farkas / most Mihail Kogălniceanu utca gyalogosövezetté alakításával, valamint földalatti parkolóház építésével kapcsolatban.

Emil Boc polgármester, Horváth Anna alpolgármester és a város jelenlegi főépítésze Şerban Ţigănaş, Csoma Botond, RMDSZ tanácsos, becsülni való gyakorlattal fogadták azokat, akik szót kértek.

Szerintem a hozzászólók nyugodtan elmondhatták azt, amit mondani akartak, hiszen szólásszabadság van. De a dolgok, a mélyben, arra sodrodnak, amerre bizonyos gazdasági és politikai akarat szeretné.

A Farkas utca, a maga több évszázados hangulatával, építészeti világával, patinájával, olyan egyedülálló Kolozsváron, hogy nem csodálható, ha minden Kolozsvárra látogató legalább egyszer végig megy az utcán. Ugyanakkor turistavonzó is.

A nem kolozsváriak akaratuknak, vérmérsékletüknek, belső igényeiknek megfelelően viselkednek ezzel az utcával kapcsolatban, melynek történelmi hagyományai évszázadokra vezethetők vissza.

A felszólalók közül elsőnek fejtette ki véleményét dr. Gaál György irodalomtörténész, kolozsvári helytörténész. Ez alkalommal, mint a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, az Erdélyi Múzeum - Egyesület választmányi tagjaként szólalt fel.

Rendkívül tömören és világosan mondta el, mit is jelent az utcának ásatással kapcsolatos megbolygatása. Melyek azok az értékek, amelyekhez nyúlva, olyan dokumentumokat tehetnek végérvényesen tönkre, amiknek tudományos értéke felmérhetetlen. A több mint öt évig is elhúzódható ásatás, szerinte, a múlt ilyen formán való megsemmisítése, felesleges pénzkiadás. Nem éri meg rá költeni. Példák sorozatát hozta fel más országokban, mint például Olaszországban is egy ilyen esetet, hogyan oldanak meg.

Ioan Chindriş, az Állami Levéltár Kolozsvári fiókjának igazgatója többek között elmondta, milyen fantasztikusan értékes könyveket őriznek az Akadémiai Levéltárban, melyek több millió dollárt érnek egyenként. A sétáló utca mennyire fontos volna a könyvek állagának őrzésében. Ellenben a kirakó vásár, amely elfoglalja az intézet előtt levő elég széles járdát, már részéről nem volt örvendetes.

Szász Péter, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező bizottság tagjaként, saját élményeiből kiindulva, felsorolta mindazokat a tennivalókat, melyeket a városháza végrehajtva, a Farkas utcai nyilvános megnyilvánulásokat zökkenő mentesebbé, és főleg európaibbá tehetné. Kiemelvén, mennyire fontos az, hogy az ilyen jellegű rendezvények az elektromos áramot folyamatosan használhassák.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a Farkas utca eredeti arculatának megőrzéséért érvelt. Ezért is kérte, az öreg fákat idő előtt ne vágják ki. Kellő szakszerűséggel gondozzák, megőrizvén azt a mikroklímát, mely jellegzetes a Farkas utcára. Régi nevét ma is használhatnák, egy kevés jóérzéssel.

Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója egyetértett az utca felújításával. Ellenben a gépkocsi forgalom használatának ésszerűsítését kérte. Ő volt az, aki felhívta a figyelmet az Akadémiai Könyvtár árkádja alatt megnyílt, a Farkas utcát és a volt Petőfi utcát összekötő sikátor mennyire elhanyagolt szemétlerakodó, bűzlik a rothadó szeméttől és az emberi ürüléktől.

Şerban Ţigănaş, az Országos Építész Kamara (OAR) az elnöke, Kolozsvár város főépítésze, egy nagyon aktív, és tevékeny ember, hiszen tevékenységi köre kiterjed építészeti, mérnöki és installációs munkálatok tervezésére is. A „Dico şi Ţigănaş” tervezési körébe lakóházak, irodaházak, közigazgatási épületek, stadionok és ipari épületek egyaránt beletartoznak. A rendkívüli elfoglaltsága, érződik a gondolkodásában is, melyet még az is befolyásolhat, hogy a városháza és a „Dico şi Ţigănaş” cég között egyezmény született. Ennek megfelelően voltak mondatai is megfogalmazva. „Se hideg, se meleg”, amit a lehetőségek megengednek.

Káptalan Erna, a Báthory István Elméleti Líceum igaztója elmondta, az épületek homlokzatának kifestése átgondolt és színharmóniát betartó módon, kellene az önkormányzat részéről, megtörténjen.

Guttmann Szabolcs, az OAR erdélyi részlegének elnöke, Nagyszeben városának volt főépítésze, az építési összhang megőrzését javasolta.

Figyelemre méltó volt Horváth Anna alpolgármester azon javaslata, hogy az ülés hangfelvételét a városi tanács minden tagjának meg kellene hallgatnia annak érdekében, hogy minél jobban érezzék át azt a gondolkodást, amely a kolozsváriakat jellemzi városukkal kapcsolatban.

Ugyanakkor tőle származik az az ötlet, ha valamilyen életes javaslata van valakinek, azt a városháza honlapjára, küldjék el, elektronikus formában.

A közvita következtetése: Szükséges a Farkas utca történelmi hangulatának és kinézésének megőrzése.

Csomafáy Ferenc