Élesdiek a debreceni Modemben

Január 20. és április 7. között az Élesdi Művésztelep elmúlt öt évét bemutató kiállítást lehet megtekinteni a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban (MODEM).

Élesd városában tízegynéhány, részben erdélyi származású, magyar képzőművész a rendszerváltás után jó tíz évvel létrehozott egy művésztelepet. Közülük öten a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum hallgatói voltak, majd a budapesti Képzőművészeti Egyetemen folytatták tanulmányaikat, de még az ő műveik sem alkotnak koherens egységet. Egy azonban leszögezhető: a táj, illetve a szubjektum identitását formáló környezet (legyen az akár Marosvásárhely, akár Budapest, akár Élesd) fontos szerepet játszik bennük. Valószínűleg éppen a táj és a hely, az identitás és a művészi egyéniség összefonódása kapcsán került be a képbe a Zóna fogalma is. A Zóna persze nem az Élesdi Művésztelep, és nem is Élesd városa, de még csak nem is a volt keleti blokk. Mégis mindegyik geopolitikai fogalomban ott van valami a Zónából, Andrej Tarkovszkij Sztalker című filmjéből, vagy éppen Bodor Ádám Sinistra körzet című regényéből és Gothár Péter A részleg című mozijából. De akár fordítva is fogalmazhatunk: az irodalmi, a filmművészeti és a képzőművészeti alkotásokat is inspirálja a hely – a hetvenes évek Szovjetuniója, a nyolcvanas évek Romániája és a kilencvenes évek Magyarországa.

Az Élesdi Művésztelep elmúlt öt évét bemutató tárlaton Balázs Imre Barna, Bodoni Zsolt, Bugovits Anikó, Csurka Eszter, Ferenczy Zsolt, Galambos Éva, Halmi-Horváth István, Herman Levente, Incze Mózes, Juhász Dóra, Kaszás Réka, Kovács Lehel, Orbán Előd, Pittmann Zsófi és Marci, Szabó Attila és Szász Sándor művei láthatók. A kiállítás kurátora Hornyik Sándor, médiatámogatója pedig a Bihari Napló.