Lecsó helyett Goulasch volt...

Az utóbbi napokban ismét sokminden volt a menün a váradi Moszkva kávézóban. Budapestről a népzenei motívumokat dj-alapokra helyező zenekar jött, Bukarestből pedig az underground-rap harcosai.

Mindig megvan a kockázata, hogy csak valami lecsó jön ki abból, ha a népzenét és az eletronikus zenét összekeverik. Márpedig ilyesmiben utazik a magyarországi Goulasch Exotica együttes is. A csapat három dj-ből áll, négy zenésszel kiegészülve, akik hegedűn, brácsán, bőgőn, tangóharmonikán és ütős hangszeren játszanak. Csütörtök este a nagyváradi Moszkva kávézó vendégei voltak, igaz, minimál-felállásban érkeztek, ami ezúttal dj-t és hegedűst jelentett. És megmutatták: a Goulasch nem lecsó. Olyan módon keverik ugyanis a hangzásokat, hogy nemhogy nem zavaró, nem valamiféle szokványos-giccses-olcsó megmixelt népzene lesz a vége, hanem jó kis partyhangzások. Legalábbis ezúttal ezt nyújtotta az a szűkített csapat, amelyet Váradon láthattunk vendégül. A közönség élvezte, ráadásul válogathatott is. Volt, akinek az tetszett, hogy a hegedűfutamokat ütős dj-alapok egészítik ki, volt, akinek fordítva: az, hogy a dj-alapokba bele-beleszól a hegedű is. Külön finomság volt, hogy a koncertet követő afterpartyt is maguk a fellépők intézték. Ez utóbbi ráadásul még hangulatosabb is volt.

Basszus

Másnap aztán az Open Stage rendezvényé volt a főszerep a Moszkvában. Ennek a lényege, hogy helyi együttesek mutatkozhatnak be és versengenek is, zsűri előtt. Poptól punkig széles volt a kínálat. És persze a rendezvényt buli követte.

A legnagyobbat a hétvége kínálatából – szerintem – a szombat esti program ütötte. Bukaresti underground-rap és váradi hiphop volt a kínálat, egyetlen rendezvénybe tömörítve. A Moszkva színpadán a nagyváradi rapper, Saylas nyitott, majd a bukaresti vendégek, azaz Dragonu és Flou Rege mutatták meg, mi az urbánus rapkultúra lényege, s mit jelent az igazi basszus. Ez utóbbiért a mixpult mögött tevékenykedő DJ Grico is nagyban felelős volt egyébként. Különösebben csodálkozni, értetlenkedni nem kell: az említett neveket mi sem ismertük szombat estig, csak magát a stílust. Ám jó volt őket megismerni: igaziak, hitelesek abban, amit képviselnek. Fekete, erőteljes underground ez, olyan fajta rap és hiphop, amely kerüli a rosszfiús pozőrködést is. Egyszerűen az, ami: laza rímek, feszes ritmusok, laza emberektől, feszes agyakból.

Nem mintha ez lenne a mérce, de azért nem ártott – sőt, a hangulatot is fokozta –, hogy nagy tömeg volt kíváncsi a hármak produkciójára. Spontán, optimistán fekete, őszinte. Ezek jutnak még eszembe arról, amit láthattunk-hallhattunk.

Ami pedig a következő időszakot illeti, a Moszkvában lesz még például október 11-én Tomor Barnabás Trió, feat. Barabás Lőrinc és Premecz Mátyás (HU), vagy november 14-én Lemon Bucket Oprchestra (CA).

Szeghalmi Örs