Gyógyszerszennyezett vizek itt is

Térségünkben is vannak olyan folyóvizek, amelyekben a gyógyszeripar szennyező anyagai is jelen vannak. Ezt derítették ki szakemberek egy uniós finanszírozású kutatás során. Most megfigyelőállomást létesítenek.

A gyógyszeripar által használt egyes vegyi anyagok is jelen vannak folyóink egy részében. Az Európai Unió a HURO program keretében támogatta azt a kutatást, amely ezt kimutatta. A részletekről szerdán Nagyváradon számoltak be a szakértői csoport képviselői. A méréseket partnerségi program keretében a Szarvas településen működő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, valamint a Nagyváradi Egyetem munkatársai végezték, s most készültek el az adatok összesítésével. Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna projektvezető elmondta: az egészségügyi ellátás színvonalának javulásából adódóan a növekvő gyógyszerhasználat eredményeként a kemikáliák bomlástermékei folyamatosan kerülnek vízi környezetünkbe. Az egyre érzékenyebb kimutatási módszerekkel egyre több alkalommal mutatják ki a kis koncentrációjú gyógyszermaradványokat a szennyvízből, a természetes vizekből, egyes esetekben az ivóvízből is. Amint azt már egy 2011-es WHO jelentés is kimutatta a természetes vizek szennyezettsége jellemzően 100 ng/l, a kezelt vizeké pedig jellemzően 50 ng/l alatti...

Helyzetkép

A projekt során a Körösök romániai és magyarországi szakaszain vizsgálták az esetleges gyógyszer-szennyezettség mértékét. Az elkészült szakjelentés szerint az ammónia a szokásosnál valamivel nagyobb mértékben van jelen a Berettyóban, Érábrány térségében. A nitrátok koncentrációja a Berettyón, Margitta térségében volt a legnagyobb a méréskor. A foszfátok aránya a Fekete-Körös esetében haladta meg némileg a határértéket, mégpedig Belényes és Tenke térségében. Az antibiotikum-származékok ellenőrzésekor a legnagyobb értéket Margittán mérték. Továbbá diclofenac és ibuprofen nyomait mutatták ki szintén Margittán. A jelentésben ugyanakkor az áll: összességében a vizsgált vizek ilyen típusú szennyezettsége nem túl nagy, viszont folyamatos megfigyelés szükséges. Ehhez monitorizáló labort kell létrehozni – már pályáztak is rá, s meg is kapják a szükséges támogatást, így később meglesz a megfigyelő-állomás is.

Környezeti szennyezések

A Fekete-, a Sebes-, a Kettős-Körös és a Berettyó vízjárását egyébként a békésszentandrási és a békési duzzasztómű üzemállapota határozza meg. A Sebes-Körös vízjárására továbbá a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttsége és üzemeltetési stratégiája is meghatározó jelentőségű. A Körösök völgyében a hidrogeográfiai jellemzők miatt nagy a határokon átnyúló környezeti szennyezések kialakulásának veszélye. A folyók mentén fekvő nagy városok döntő többségben a folyók medre alól kitermelt rétegvízből biztosítják az ivóvizet a lakosság számára. A mezőgazdasági jellegű területeken pedig az öntözéssel vagy a talajvízzel kerülhet be a táplálékláncba ez a szennyeződés, amely nincs tekintettel a határokra és a keletkezési helytől száz kilométerre is képes lassú felhalmozódásával mérgező hatást kifejteni. A vizsgálat által érintett Körösök vízgyűjtőjének területe meghaladja a 27000 km2-t, melynek 47 %-a található magyar területen. A projekt által érintett vízgyűjtő terület lakossága kb. 500 ezer fő. Ennek több mint felét, mintegy 230 ezer főt Nagyvárad lakossága teszi ki. A román területen élő további kb. 120 ezer fő kisebb városok lakóiból adódik össze. A projektvezető elmondta: kutatásaik azt is kimutatták, hogy egyes növények gyökereik révén felszívják a szóban forgó szennyezőanyagokat, majd semlegesítik azokat. Ezért ilyen növények telepítése javallott az adott folyószakaszokon, illetve a víztisztító állomásokon. Az illetékes szerveknek meg is tették a vonatkozó javaslatukat.

Szeghalmi Örs