Visszatekintő – 2004: Magyar politikus a megyei tanács élén

Nyolc évvel ezelőtt második fordulóra volt szükség ahhoz, hogy kiderüljön, ki lesz Nagyvárad polgármestere az elkövetkező négy évre. Akkor a szavazók többsége Petru Filip mellett döntött.

Az akkori végeredményről így számolt be a Bihari Napló Polgármester: Petru Filip című cikkében. „Véget ért a helyhatósági választás második fordulója is. Most közel húszezerrel kevesebben mentek el szavazni, mint június 6-án. A szavazatok 77,36 százalékát a Demokrata Párt színeiben Petru Filip kapta, így ő lett a polgármester. Biró Rozáliára 13.712-en szavaztak, ami 22,64 százalékot jelent. Ha a statisztikai adatokat nézzük, a következő eredmény született Nagyváradon a helyhatósági választások második fordulójában: a szavazásra jogosult 184.188 személyből 60.605 adott le érvényes szavazatot (32,9%), 523 szavazatot érvénytelennek minősítettek. A leadott szavazatok 77,36 százalékát, számszerűleg 46.893-at Petru Filip, a Demokrata Párt polgármesterjelöltje kapta, így őt választották meg Nagyvárad polgármesterévé. Biró Rozália az RMDSZ színeiben 13.712 szavazatot kapott, ez az érvényes szavazatok 22,64 százalékát jelenti. Ha összehasonlítjuk a mostani adatokat a helyhatósági választások két héttel ezelőtt megtartott első fordulójában elért eredményekkel, megállapítható, hogy akkor jóval többen mentek el szavazni. Összesen 80.167 érvényes szavazatot adtak le a polgármesterjelöltekre. A legtöbben, 38.266 személy Petru Filipre szavazott, a jogosultak 47,7 százaléka. Mivel ez a számarány nem haladta meg az 50 százalékot, kiírták a szavazás második fordulóját is. Most számszerűleg 8627 szavazattal kapott többet a Demokrata Párt jelöltje, mint az első fordulóban, valószínűleg azok voksoltak rá, akik az első fordulóban a többi polgármesterjelöltet támogatták. Akkor 25.335 személy, a leadott szavazatok 31,6 százalékában más polgármesterjelöltekre voksolt. Biró Rozália a második fordulóban százalékos arányban több szavazatot kapott, 22,64 százalékot, az első fordulóban elért 20,7 százalék helyett, de számszerűleg kevesebbet, ugyanis június 6-án 16.566-an szavaztak rá, most pedig 13.712-en. (Péter I, Zoltán, BN, 2004. június 22., 1. oldal).

Magyar tanácselnök

A Bihar megyei magyarság politikai sikerének könyvelte el a BN azt, hogy az RMDSZ megyei elnökét választották meg a Bihar Megyei Tanács elnökévé. Erről a fejleményről így számoltak be a Kiss Sándor a Megyei Tanács elnöke című cikkben: „Tegnap tartották meg a Bihar Megyei Tanács alakuló ülését. A 35 tanácsos letette az esküt, titkos szavazással megválasztották a megye vezetőségét. Az elnök Kiss Sándor lett, akit az RMDSZ jelölt a funkcióra. Alelnöknek a demokrata párti Stefan Seremit és a SZDP jelöltjét, Gavrila Ghileát választották. A Bihar Megyei Tanács alakuló ülését Gheorghe Sârb prefektus nyitotta meg. Ismertette a napirendi pontokat, majd felkérte a rangidős tanácsost, Teodor Maghiar szenátort, hogy vezesse le az ülést. Az elnökségben helyet kapott Szabó Ödön és Felix Cozma is, mint a két legfiatalabb helyhatósági képviselő. Kijelölték a pártok frakcióvezetőit is. Az RMDSZ-ben ezt a tisztséget Szabó Ödön tölti majd be. Megválasztották az öttagú mandátumigazoló bizottságot is, melynek vezetője, Ionela Bruchental Pop felolvasta a bizottság jegyzőkönyvét; egyik tanácsosnál sem állapítottak meg összeférhetetlenséget. Teodor Maghiar név szerint is megszavaztatta a 35 tanácsos beiktatását. A fogadalomtétel következett, a tanácsosok kezüket a Bibliára és az Alkotmányra téve erősítették meg ezt. Teodor Maghiar rangidős elnök törvényesnek nevezte a Tanács megalakulását, majd bejelentette az elnök és a két alelnök titkos szavazás útján történő megválasztását. Az elnök személyére egyetlen javaslat született: Szabó Ödön Kiss Sándort javasolta. A szavazócédulák megszámolása után 34 tanácsos voksolt Kiss Sándorra, és mindössze egy ellenszavazat született. Tudomásunk szerint Bihar megyének mintegy hat évtizede nem volt magyar vezetője.” (Péter I. Zoltán, BN, 2004. június 24., 1. oldal).

Összeállította: Pap István