Mózeshez hasonlítható Szent László király

Nagyvárad- Az elmúlt évek hagyományaihoz híven a Festum Varadinum idei rendezvénysorozatán is a zárónapon tartották az ünnepélyes szentmisét a Székesegyházban, melyet Exc. Böcskei László megyés püspök celebrált. Újdonságnak számított, hogy a körmenet a Schlauch-kertet is megkerülte.

Hatalmas tömeg vett részt az idén is a Festum Varadinum eseménysorozat egyik záróeseményének számító, a Székesegyházban tartott ünnepi szentmisén, s az ezt követő körmeneten. A gyönyörű, koranyárias időjáráson kívül az érdeklődést tovább fokozta, hogy az egyházmegye alapítója és védőszentje tiszteletére minden év húsvét V. vasárnapját egyházmegyei zarándoklati nappá nyilvánította a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, így nem csupán a Partiumból, hanem a környező országokból is érkeztek zarándokok, akik közül többen négy napig gyalogoltak annak érdekében, hogy Szent László király előtt tisztelegjenek. A herma előtt a Szent László Római Katolikus Iskolaközpont diákjai, illetve a győri Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget, és közreműködött a Bazilika Szent László Ének- és Zenekara, illetve gyermekkórusa Kristófi János orgonista-karnagy vezényletével, valaminta Tarfan Egyesület tarjáni, kárásztelki és váradi tagokból álló fúvószenekara (zenekaralapítók: Deé Róbert, Szabó Csaba és Szabó Ödön).

A sokadalmat Exc. Böcskei László váradi megyés püspök köszöntötte, aki bevezetőjében a Kivonulás könyvéből idézett, azt a találkozást, amikor Mózes átvette Isten törvényeit, hogy ezekhez igazítsa életét. Arra hívta fel a figyelmet: a nép türelmetlen volt, nem tudta kivárni, míg Isten és Mózes párbeszéde kibontakozik, ehelyett más Urat keresett magának, letérve az igazság útjáról, aranybálványt csinált magának. Hűtlenségével tehát megbántotta azt, akinek kiválasztottságát és szabadságát köszönhette. Mózes azonban közbenjárt és kiesdekelte Isten bocsánatát. Őhozzá hasonlította az egyházmegye főpásztora Szent Lászlót, aki hűséges volt a hitéhez, kitartó az erények gyakorlásában és önfeláldozó a Krisztus melletti tanúságtételben. Rá emlékezünk most, mert hisszük és valljuk, hogy nagysága és kiválósága itt van köztünk, zarándokok közt. Ahogyan a választott nép a Mózesét, úgy mi is szent királyunk ragyogó arcát véljük és tudjuk felfedezni- mondta az egyházmegye vezetője.

Mózesi hasonlat

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Homíliájában Mons. Fodor József általános helynök kegyeletteljesnek és bensőségesnek nevezte az ünnepet, melyen nem csupán az egyházmegye, hanem Nagyvárad egész magyar társadalma emlékezik Szent Lászlóra. Úgy fogalmazott: mintha a szív szeretetmécseseit rakták volna egymás mellé, hogy egyházi és világi lángoló fáklyaként lobogjanak és világítsanak a tisztelet fényeként, miközben a szent király kései utódai hálaimáikkal dícsőséges koszorút fonnak a herma köré. Szentbeszédében ugyanakkor a vikárius arra a kereste a választ: mi az, ami maradandó, elszakíthatatlan és letagadhatatlan kapoccsal összeköti Szent László dícsőségét a modern kor gyermekeinek tárgyias gondolkodású, higgadt szemléletű elmélkedésével. Arra hívta fel a figyelmet: a legendák nem születnek vakon, hiába vagy céltanul, Szent Lászlóban tehát kellett lennie valaminek, ami okot szolgáltatott arra, hogy alakját a szájhagyomány mondákban örökítse meg. Mivel azonban keresztény értelmezésben a legendák összekapcsolódtak a kinyilatkoztatás vonatkozásaival, ezért Szent László kiemelkedett a pusztán legendás hősök közül és erényeivel a keresztény szentek magaslatába emelkedett. A mózesi hasonlat ezért mindenkor jellemző lesz rá: a Szent István-i hagyományra alapozva kivezette népét a pogányságból és a keresztény szentség forrásait nyitotta meg számára, melyből az örök élet víze fakad. Ránk hagyott öröksége bennünket is kötelez, hogy arra a szent erőre támaszkodjunk, melyet nem tudtak elsöpörni a történelem viharai, s melyről dícsőséges évszázadok és beszélő kövek tanúskodnak, hangsúlyozta a főpap.

Ünnepi körmenet

Az áldás után a hagyományos körmenettel folytatódott az ünnepség, az idén viszont újdonságnak számított, hogy a Schlauch-kertet is megkerülték az ünneplők. Körülhordozták a szent király ereklyéjét, koponya csontjának egy kis darabját, amelyet a herma tartalmaz, hogy valósággá váljon, amit Harsányi Lajos úgy fogalmazott meg Szent Lászlóról írt könyvében: „egy fejjel magasabb mindenkinél”.

Ciucur Losonczi Antonius