Elsőáldozók a Bazilikában

Nagyvárad- Vasárnap a déli szentmise keretében 38 gyermek járult első alkalommal szentáldozáshoz a váradi Székesegyházban. A fiatalok felkészítését Szabó Ervin ifjúsági lelkész, spirituális végezte.

A szülők és elsőáldozó gyermekeik megható bevonulási jelenetével kezdődött vasárnap dél körül az ünnepi szentmise a nagyváradi Székesegyházban, majd Szabó Ervin ifjúsági lelkész, a kisfiúk és kislányok felkészítője üdvözölte az egybegyűlteket, elsősorban az elsőáldozókat, akik életükben először találkoztak az oltári szentségben jelenlévő Krisztussal, majd köszönetet mondott a szülőknek, amiért mindvégig mellettük álltak és segítettek felkészíteni a gyermekeiket az Istennel való találkozásra. Ugyanakkor arra buzdította őket: imáikban kérjék, hogy gyermekeik egy életen keresztül hűségesek legyenek és maradjanak a mindenható Istenhez.

A legféltettebb kincs

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. A prédikációját egy közelmúltban történt esemény felelevenítésével kezdte a tisztelendő. Arra emlékezett vissza, mikor néhány hónappal ezelőtt egy zarándokcsoport felkereste a Bazilikát, az idegenvezető pedig beszélt a turistáknak az egyházmegye főtemplomának nevezetességeiről, a benne található művészi alkotásokról, a festményekről és a főoltárról. Szinte mindenre kitért, a legértékesebb kincsről, a szent hajlék ékéről, a köztünk levő, a hófehér ostyában, a tabernákulum magányában rejtőzködő Krisztusról azonban nem ejtett szót. Az ünnep fényét és méltóságát ugyan emeli a szép ruha és az összegyűlt rokonság, viszont egy templom legféltettebb, nem múlandó értéke Krisztus- figyelmeztetett ennek kapcsán Szabó Ervin atya. Ezután a gyermekekhez fordulva megjegyezte: eljött az az óra, amit annyira vártak, vagyis magukhoz vehetik Krisztust. Fontos azonban, hogy amiként egyikőjük fogalmazott, ne csak most „kóstoljanak bele”, hanem egész életük során részesüljenek abból a mennyei szeretetből, melyet Jézus tud nyújtani számunkra. Exc. Tempfli József ny. megyés püspököt idézve a tisztelendő a hozzátartozókat is ellátta tanáccsal, kiemelve azt, hogy a másokért mondott ima a legszebb a világon, ezért együttműködésre kérte őket annak érdekében, hogy ezen ünnepi percek a hétköznapokban se múljanak el, s a gyermekeik hite mindig ápolva legyen.

A szentbeszéd után az ilyenkor szokásos momentumokkal folytatódott a mise: gyertyagyújtással és a keresztségi fogadások megújításával. A szentáldozás során versek hangzottak el, az ünnepség végén pedig csoportkép készült.

Ciucur Losonczi Antonius