Dák kincsek hányattatott sorsa

Az egykori dák királyság fővárosából származó vagyont érő leleteket sikerült az elmúlt években bűnügyi regényekbebe illő módon visszaszerezni. Erről szólt a Körösvidéki Múzeum Napjai keretén belül megszervezett hétfő délelőtti előadás.

A Sarmizegetusa Regia dák fővárosból származó királyi aranykarkötők visszaszerzéséről szólt a Körösvidéki Múzeum Napjain belül megszervezett előadás, melyet dr. Ernest Oberlander-Târnoveanu, Románia Nemzeti Történelmi Múzeumának igazgatója tartott hétfőn délelőtt, a Nagyváradi Egyetem könyvtárában. Az egyetem történelmi kara, valamint a Körösvidéki Múzeum által szervezett előadást dr. Sorin Șipoș rektorhelyettes, valamint Sfrengeu Florin lektor nyitotta meg, majd dr. Ernest Oberlander-Târnoveanu szólt a mintegy negyven résztvevőhöz.

Elmondta: az aranykarkötők visszaszerzése a hazai régészet legizgalmasabb története, mely azzal kezdődött, hogy a kilencvenes évek elején szabadon garázdálkodhattak Sarmizegetusa területén a „régészeti vadorzók”.

Alvilági kincskeresők

„Nincs megfelelő kifejezés arra, hogy milyen mértékben volt elhanyagolva a vár és környéke, melynek felügyeletét egyedül Lukrécia néni biztosította” - mondta a múzeumigazgató, majd arra tért ki: a jól informált alvilági garázdálkodók élelemmel felszerelve, hordárok által kísérve mentek felkutatni a régi dák kincseket. 1996 és 2002 között kezdték el rebesgetni régészeti körökben, hogy dák eredetű kincseket találtak a környéken, többek között masszív aranyból készül „sárkányfejes” karkötőket, s az újságokban is megjelentek cikkek ezekről a mendemondákról. Mindennek alapja is volt: egy romániai lakos 1996-ban mintegy négyszáz dák aranypénzt, valamint szintén e korból származó szobrot próbált eladni több hazai múzeumnak, 2002-ben pedig az OTV egy riportot közölt a dák aranykarkötőkről. Amint a múzeumigazgató elmondta, a riport megrendelésre készült, tulajdonképpen az egyik alvilági kincskutató csoport így akarta megkaparintani a vár őrzésének a jogát, s háttérbe szorítani egy másik, hasonló csoportot. A film azonban valós bizonyítékokkal is szolgált, s egy rendőr el is kezdett foglalkozni az üggyel, mígnem leállították.

Visszaszerzett kincsek

A következő fejlemény már 2005-ben történt: Hunyadon egy alvilági leszámolás során valakit fejbelőttek, s Augustin Lazăr ügyész figyelt fel arra, hogy a gyilkosság kapcsán lehallgatott telefonbeszélgetések során milyen gyakran esik szó aranykarkötőkről, szobrokról, egyéb leletekről. Egy évvel később egy németországi műszakértő értesítette a román hatóságokat arról, hogy dák aranykarkötőket hozott kivizsgáltatni egy román állampolgár, s végül 2007 januárjában sikerült a román államnak visszaszereznie az első négy karkötőt. A következőt ugyanabban az évben, júniusban találták meg és szerezték vissza, úgy, hogy a máramarosi határrendészek ukrán maffiózóknak adták ki magukat – hangzott el. Az elmúlt évek során összesen tizenhárom ilyen karkötő került vissza a román állam tulajdonába, vélhetően összesen 24 van, s valószínűleg csak egy részét jelentik az alvilági csoportok által talált kincseknek. A legkönnyebb aranykarkötő 682 grammot nyom, a legnehezebb 1196 grammos, mind a tizenhárom csaknem 13 kilogramm súlyú, s teljes hosszuk közel három méter, mondta az archeológus igazgató.

Neumann Andrea