Aranymisét mutatott be Exc. Tempfli József

Nagyvárad- Exc. Tempfli József nyugalmazott római katolikus váradi megyés püspök pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be a nagyváradi Székesegyházban. Szentbeszédet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondott a zsúfolásig telt Bazilikában.

Csütörtök délben a jelenlevő érsekekkel, püspökökkel, papokkal, hívekkel, ismerősökkel és rokonokkal közösen mondott köszönetet Istennek Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök a Bazilikában azért, amiért kellő erőt és bölcsességet adott neki az ötven évnyi papi szolgálatért. Az idős főpapot először Exc. Böcskei László jelenlegi megyés püspök köszöntötte nagy szeretettel és tisztelettel, kiemelve azt, hogy a papok Isten emberei, kiválasztott eszközei arra, hogy fáradhatatlan küldetésükkel ismerté tegyék őt a világban. Ezért tevékenységük a legmagasztosabb szolgálat, mely teljes önfeladással és önfeláldozó szeretettel jár, és azért értékes, mert Istentől ered és az emberek üdvösségéért van. A jubileumi évforduló pedig azért számít különlegesnek, mert bizonyítja, hogy az Istenre hagyatkozó ember nagyot tud alkotni az Úr dícsőségére. A főpásztor azt kivánta elődjének: legyen meg az erőforrása és bátorítása a további kitartó munkához, illetve szolgálathoz. A megyés püspök a Szentatya meleg hangú, szeretetteljes gratuláló levelét is felolvasta, majd a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport néhány diákja mondott köszönetet amiért kortársai és pártfogoltjai lehetnek Tempfli Józsefnek.

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Prédikációjában dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kitért a jubileumi szó jelentésére és felvázolta azt a folyamatot, ahogyan kialakult a papi hivatás. Arra hívta fel a figyelmet: egy olyan szép szolgálatról van szó, mely nem egy olyan mesterség, amit meg lehet tanulni, hanem el kell fogadni ezt és fel kell készülni rá. Az érsek ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: ötven évvel ezelőtt, 1962. május 31-én, áldozócsütörtökön szentelte Gyulafehérváron pappá Tempfli Józsefet Isten szolgája Márton Áron püspök, hat másik társával együtt. Heten voltak tehát az újmisések, mely szent szám és a teljességet fejezi ki. Bár ekkor Tempfli József már 31 éves volt, ez nem jelenti azt, hogy azidáig habozott, hiszen már gyermekkorában meghallotta Isten hívó szavát, felszentelése óta pedig fél évszázadon keresztül szolgálja Isten népét, ahová a gondviselés rendelte őt. Boldog II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki Nagyvárad 81. püspökévé, és bár három évvel ezelőtt nyugdíjba vonult, atyaként még mindig itt van köztünk, imádkozik és őrködik Szent László népe fölött.

Lámpásként

A szentáldozás után Mons. Fodor József általános helynök azon meggyőződésének adott hangot: Tempfli József lámpásként világító hitét örökölte a közösségtől, ahová született és a családjától, melyben felnevelkedett, s mindezt tovább erősítették benne oktatói, a piarista és a jezsuita atyák olyannyira, hogy a kommunista időszakban sem hunyt ki benne ezen fény. Most Mózesként tekinthet vissza, és láthatja a sereget, a híveket és a papokat, akikért oly sokan imádkozott, hogy aztán a hálaadó szentmise végén beragyogja életünket aranymisés áldása.

A szép szavak után a hívek nevében Fazekas Sándor premontrei öregdiák köszöntötte az idős főpapot, majd Ioan Robu bukaresti érsek üdvözölte szolgatársát. A szentmise végén az egybegyűltek aranymisés áldásban részesültek, mely teljes búcsúval járt.

Mély benyomások

Exc. Tempfli József elcsukló hangon mondott köszönetet az elhangzottakért, majd röviden felidézett néhány olyan eseményt, melyek mély benyomást gyakoroltak rá. Megtisztelőnek nevezte, hogy egykoron Márton Áron könyveit kezelhette, de ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy amikor néhány évtizeddel később Bukarestbe kellett utazzon püspökként voltak olyanok, akik nem viselkedtek vele emberi módon. Örömének adott Exc. Böcskei László buzgóságáért, azon meggyőződésének adva hangot, hogy fiatal utódja megállja a helyét, ezért nem szakadnak meg a pozitív folyamatok.

Ciucur Losonczi Antonius