Piacelméletek és szerkezetek

Nagyvárad - Csütörtök este az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia közgazdaság-tudományi modulja keretében Molnár József egyetemi tanár tartott előadást az Ady líceumban.

A megjelenteket szokás szerint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, majd Molnár József egyetemi oktató, volt rektor, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara Közgazdaság-tudományi és Módszertan Intézetének igazgatója tartott előadást, Piacelméletek, piaci szerkezetek, piaci kudarcok címmel. Arra emlékeztette hallgatóságát: több mint 20 évvel ezelőtt, amikor a régióban a volt szocialista országok áttértek a piacgazdaságra, óriási volt a remény és a várakozás, most már azonban tudjuk, hogy a kapitalizmus sem fenékig tejfel, megvannak az árnyoldalai, például a szegénység, a munkanélküliség és a marginalizálódás veszélye. „A közgazdaságtan nem más, mint a választás tudománya a szűkösség viszony között”, magyarázta a professzor, arra hívva fel a figyelmet: a gazdasági folyamatok főbb jellemzői közé tartozik a szükségletek mind magasabb szintű kielégítésének vágya a javak és erőforrások szűkössége mellett, a hatékonyságra való törekvés, a társadalmi munkamegosztás, specializáció és csere, valamint a koordonáció igénye. Utóbbi típusa lehet agresszív, etikai, piaci vagy bürokratikus, és a modern gazdaságban mind a négy forma megjelenhet vegyesen úgy, hogy az egyik közülük domináns. A piaci koordináció a kapitalizmus térnyerésével került előtérbe, és jellemzője, hogy a koordinációs űrt mindig betölti valami. Egyéb tulajdonságai közé sorolható még a hatékonyság a javak és erőforrások felhasználásában, a verseny- és innovációs kényszer, az, hogy a hatása más létszférákban is érezhető (például a kultúrában, a politikában és a különböző ideológiákban), társadalmi korlátai vannak (mivel a piac önmagában nem alkalmas az esélyegyenlőség megteremtésére, és ezért sok feszültség forrása), illetve fennáll az önzés és az individualizmus veszélye is.

Ideális piac

Az ideális piaci szerkezet a korlátlan versenypiac, amely sok szempontból képes a hatékonyság elősegítésére, ami tulajdonképpen az értelmét adja. Ez sokszereplős, szabad a be- és a kilépés, a szereplők árelfogadóak, a termékek jellege befolyásoló hatással bír (mert vannak tipikus versenytermékek), és szabad az információáramlás. A modern piacszerkezetekben viszont megjelenik a monopólium, az oligopólium, a monopolista verseny, a piaci hatalom differencialódása (erőfölény) és a hatékonysági veszteség.

A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a folyamatok világméretűvé váltak napjainkban, és globalizálódott a pénz és a tőke, a kereskedelem, a termelés, az innováció, a nemzetközi intézmények, a piac és a verseny is, akárcsak az információs és kommunikációs technológia és a logisztika. „A világ idegbeteg lett, a tévén keresztül a cunami bejön a szobába, míg több száz évvel ezelőtt egy-egy hír csak hónapok elteltével jutott el távolabbi vidékekre és a mondákat gazdagította”, fogalmazott. Megtudtuk egyebek mellett azt is, hogy piaci kudarcokhoz, vagyis hatékonysági veszteségekhez vezethet a nem tisztán versenypiac (monopolista struktúrák), az ún. potyautas attitüd- amikor bizonyos gazdasági szereplők elvárják, hogy hozzájussanak egyes kvázi közjavakhoz, mert a piaci érdekeik úgy diktálják, de nem akarnak fizetni ezekért-, az externáliák, azaz a külsődleges gazdasági hatások (például a környezetszennyezés), az aszimmetrikus információ hozzáférés, valamint a vagyoni és jövedelmi differenciák.

A jövő?

Molnár József szerint folytatódik a piacok globalissá válása, a részpiacok nem azonos ütemben globalizálódnak, a globalis világban csökken az etikai koordonáció súlya, nő az agresszív koordonáció veszélye, a kultúrák határai feszültségforrások lehetnek, megjelenik a nemzetközi, bürokratikus koordonáció igénye és erősödnek a nemzeti, állami szempontok.

Ciucur Losonczi Antonius