Az építkezések jövőjéről tárgyaltak

Nagyvárad-Csütörtökön a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége Az építkezések jövője Nyugat-Romániában címmel szervezett nemzetközi konferenciát a váradi Lotus Centerben, magyar és lengyel részvétellel.

A Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége (FPBh), együttműködve a Romániai Munkaadók Országos Szövetségével (UNPR), az Erdélyi Vállalkozók Szervezeteinek Konföderációjával, valamint a magyarországi Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) immár ötödik alkalommal rendezett nemzetközi konferenciát a témában. A szimpóziumra hét romániai (Bihar, Arad, Temes, Kolozs, Szatmár, Szilágy, Hunyad) és négy magyarországi megyéből (Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg), valamint Lengyelországból érkeztek szakemberek, polgármesterek, építkezéssel és építési anyagokkal foglalkozó cégek és négy minisztérium (a környezetvédelmi, a fejlesztési, a szállítási és az európai ügyekért felelős tárcák) képviselői. Olyan aktuális ügyek kerültek megvitatásra, mint például a minisztériumok építkezési projektjei, a helyi önkormányzatok által meghirdetett, építkezési munkálatokra vonatkozó tenderpályázatok kiírásának jobbítása, vagy az infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos román-magyar közös projektek.

Zöldberuházások

A megjelenteket Ioan Lucian, az FPBh elnöke köszöntötte, majd Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter tartott előadást. Azon meggyőződésének adott hangot: Romániában sok olyan erős építkezési vállalat működik, melyek eleget tudnak tenni a különböző versenytárgyalások pályázási feltételeinek, és képesek elvégezni a munkálatokat, melyekre megbízást kapnak. Arra emlékeztette ugyanakkor hallgatóságát: 2006-2007-ben még úgy tünt, hogy bármi lehetséges, azonban a 2008-ban kirobbant világválság mindenkit ráébresztett arra, hogy tőkefelhalmozással, tőzsdei ügyletekkel és virtuális pénzátutalásokkal nem lehet mindent megoldani. Két évvel ezelőtt ezért a román kormánynak drasztikus megszorító intézkedéseket kellett hoznia, azonban ha nem lépett volna idejében, ma sokkal rosszabb lenne a helyzet, és valószínű, hogy az ország egyetlen centnyi hitelt sem kapna a nemzetközi pénzintézetektől. Így viszont stabilizálódott a makrogazdaság, és pozitív jelzések érkeznek az ipari, illetve az import-export szektor irányából. A Környezetvédelmi Alapon keresztül például évi 1 milliárd eurót fordítanak zöldberuházásokra, és jelenleg csak Bihar megyében több millió euró értékű, a környezetvédelemmel kapcsolatos befektetések zajlanak. Problémát jelent viszont, hogy kevés építési klaszter létezik- figyelmeztetett a tárcavezető, aki arra kérte hallgatóságát, hogy legyenek hitelesek és vegyenek részt minél több közbeszerzési eljáráson.

Ezt követően Ilie Bolojan váradi polgármester az önkormányzat által a vállalkozók számára biztosított adókedvezményeket, és leegyszerűsített ügyintézési lehetőségeket ismertette. Az invesztíciós programok közül kiemelte az ívóvízhálózat- és csatornakorszerűsítést és bővítést (83 millió euró), a hőrendszer felújítását (90 millió euró), a vár rendbetételét (10 millió euró), valamint a városközpont átalakítását.

ROMÁN-MAGYAR KAPCSOLATOK

Dr. Orosz Csaba, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arról beszélt: az MGYOSZ egy évvel ezelőtt kötött partneri megállapodást az FPBh-val és az UNPR-vel, mivel közös feladatuknak tekintik, hogy megerősítsék a két ország vállalkozói közti bizalmat. Úgy fogalmazott: megegyeztek abban, hogy a régióban nem törekednek kemény konkurenciára, vagy árversenyre, hanem inkább a komplementaritást tartják szem előtt. Az 1902-ben alapított és 1989-ben újraalakult MGYOSZ Magyarország legjelentősebb munkaadói és érdek-képviseleti szervezete, mely a foglalkoztatók 60 százalékát tömöríti, 6000 tagvállalata és 50 tagszövetsége van.

Ciucur Losonczi Antonius