Számbavétel és jövőbe tekintés

Nagyvárad- Vasárnap este az RMDSZ Bihar megyei szervezetének lebonyolításában A Magyar Kultúra Napját ünnepelték a nagyváradi Szigligeti Színházban. Az alkalomhoz illő három beszéd hangzott el.

Ünnepi köszöntőt Biró Rozália váradi alpolgármester, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke mondott. Beszédében többszörös ünnepnek nevezte a rendezvényt, mely a magyar kultúra jegyében zajló eseménysorozat kiemelkedő momentuma, amihez igazán illik Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje, a Szigligeti Színház színészei által felkészített ifjú művészpalanták előadásában. Hangsúlyozta: mennyire fontos, hogy stafétaszerűen adjuk tovább kincseinket, melyeket kiegészítjük saját drágaköveinkkel. Örömének adott hangot, amiért a fiatalok vállalták a felkérést, hiszen ez azt jelenti: érzik, hogy feladatuk van, és ennek sziporkázóan tesznek eleget. A Vörösmarty-mű egyik kulcsmondatát idézte a hármasútról, arra utalva ezzel, hogy nekünk is a helyes utat kell választanunk, azt, mely nemzeti megmaradásunkat garantálja a szülőföldünkön. Megjegyezte: a kultúra nem merül ki a különböző művészeti ágakban, mert ezek csak apró szeletei a nagy egésznek. A kultúra nem azonosítható a politikai törekvésekkel sem, mert a nemzeti önazonosságunkat jelentő erő, mely meghatározza egész életünket. Az elöljáró ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a 21. század globalizációs csapdahelyzeteit és veszélyeit elkerülve, a gyermekek és a fiatalok olyan jellemes embereknek bizonyulnak, akik az otthonról hozott kulturális értékeket lényegesebbnek tartják az önfeladás kényelménél, és az SMS-ek rövidszavas mondatai helyett azokat a gondolatokat vésik a lelkükbe, melyeket Kányádi Sándor is megfogalmazott Vannak vidékek című költeményében.

Jó bőrben van

Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke arra a kérdésre adott saját, személyes választ: miért van szükség arra, hogy megünnepeljük A Magyar Kultúra Napját, egyúttal kiemelve azt, hogy ez csupán egy a lehetséges feleletek közül, hiszen valószínű, hogy a szerte a világban élő 15 millió magyar mindegyike egy igaz, érvényes választ tudna erre a kérdésre adni. Szerinte a nemzeti kultúra az a széles út, melyen mi, magyarok több mint ezer esztendeje haladunk, az értékek, az írott és beszélt hagyományok, kulturális örökségünk elemei pedig azok a világítótornyok, cölöpök és támpontok, melyekhez igazódnunk kell. A kultúra ugyanakkor nemzeti identitásunk kikezdhetetlen és megbonthatlan alapja is, „a nemzet számára pedig a nagy családot az a közös értékrend jelenti, amit magyar kultúrának nevezünk”, melynek értékeihez különböző dilemmák felmerülésekor viszonyítani lehet és kell, jövőt lehet rá építeni.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet: a pesszimista hangok ellenére a magyar kultúra túlélt minden megpróbáltatást, nem haldoklik, hanem „jó bőrben van”. Ezt támasztják alá azok a magyar értékek, azoknak a személyiségeknek a tevékenységei, melyeknek köszönhetően az elmúlt évszázadban gazdagodott az egyetemes kultúra, de akár az elmúlt két évtized történései is. Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ismét önálló színháza legyen a nagyváradi magyarságnak. Megjegyezte: a jövőépítést csakis a nemzet értékeinek fundamentumaira lehet helyezni, a szülőföldünkön, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy kultúra csak akkor gazdag, ha nyitott és befogadó, ahogy ezt Szent István óta tudjuk. A számbavétel mellett a jövőre tekintve terveznünk is kell, mert csak új értékek teremtésével, alkotásával tudunk nyomot hagyni a nemzet életében. „Becsüljük hát meg ezt a napot, és mindazt, amit szimbolikusan magába sűrít: több mint ezer év történelmét, a hitet, a vágyat és az akaratot, hogy a következő évtizedekben és évszázadokban is megőrizni és alkotni akarunk”, fogalmazott.

BERETTYÓÚJFALU ÜZENETE

Berettyóújfalu városának és az ünnepség egyik fővédnökének, Halász János parlamenti államtitkárnak az üzenetét Muraközi István polgármester adta át. Nagyvárad térségbeli, illetve európai kisugárzásáról beszélt és örömének adott hangot, amiért a határ két oldalán közösen lehet ünnepelni a magyar kultúra tárgyi és szellemi értékeit.

Ciucur Losonczi Antonius