Imanyolcad: Istennek is van egy álma

Nagyvárad - Kedd este a Nagyvárad-bihari Unitárius Egyházközség templomában folytatódott a napokban zajló egyetemes imanyolcad. Közreműködött Varga Imre klarinétművész, a filharmónia kórustagja és a görög katolikus papi szeminárium kórusa.

Kedd este a nagyváradi unitárius templomban folytatódott a napokban zajló imanyolcad. Házigazdai minőségében Buzogány-Csoma István unitárius lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket, aki János evangéliuma XIV. részének 27. versét és Máté evangéliuma V. részének 9. versét választotta mondandójának alapgondolataiul. Krisztus azon kijelentésére hívta fel a figyelmet: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek”. Hangsúlyozta: a béke csupán egy világpolitikai fogalom, lehet tüntetni vagy harcolni érte, a bölcs emberek szerint azonban a békesség ennél sokkal több, egy létállapot, amit csak megkapni lehet. Istennek van egy álma: azt akarja, hogy a békesség betöltse minden ember szívét, mert ez ad erőt a továbbhaladáshoz és az újrakezdéshez. Ennek ellenére a világ mégis tele van haragos, gyűlölködő, békétlen és elkeseredett emberekkel, nekünk azonban kötelességünk, hogy békítő szolgálatot végezzünk, hiszen mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Isten egyedül nem tudja megvalósítani a terveit, de megtisztelő számunkra, hogy arra kér bennünket: legyünk a munkatársai ebben. A tiszteletes hozzátette: a békességszerzésnek három útja van: a megbékélés Istennel, majd önmagunkkal, végül pedig embertársainkkal. „Békétlen világunkban legszentebb feladatunk a békességteremtés, ebben segítsen nekünk a Jóisten”, fogalmazott.

Exc. Virgil Bercea görög katolikus püspök egy tanmesével készült. Eszerint volt egy asszony, aki naponta két vödör vizet vitt egy forrástól, az egyik edény azonban lyukas volt, így útközben a víz fele mindig kifolyt. Egyszer a lyukas vödör megszólalt és az mondta: sajnálja, hogy az asszony erőfeszítései ellenére a fél vízmennyiség mindig kifolyik, mire a nő azt felelte: azon az oldalon, ahol a lyukas vödröt szállította, magokat ültetett, így a kifolyó víz a szárba szökkent virágokat locsolja, tehát nem vész kárba. A főpásztor ezzel a történettel arra hívta fel a figyelmet: egyedül Isten tökéletes, de mindannyian rendelkezünk a magvető képességgel, vagyis értékeket tudunk teremteni. Ehhez azonban béke, szeretet, megértés, remény és hit kell, és akkor a köztünk levő kapcsolatok is pozitívan alakulnak.

Maradandó értékek

Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök szintén egy tanmesével próbálta rávezetni a figyelmet az imaegyüttlét fontosságára. Arról beszélt, hogy volt néhány gyermek, akik minden délután együtt játszottak a réten, ahol várat építettek. Estefelé azonban, amikor eljött a hazamenés ideje, mindegyikük magával vitte a kockáját, így a kastély megsemmisült. Az egyházmegye vezetője kijelentette: amikor a keresztény emberek évről-évre összegyűlnek együtt imádkozni, nem ilyen játékot űznek, hanem maradandó értékeket akarnak teremteni azáltal, hogy valamit nyújtani szeretnének egymásnak, ami nem más, mint az egymásra való odafigyelés, a kölcsönös tisztelet és egymásnak a jó szándékú elfogadása, mert ezáltal teremtődik meg az Úr akarata szerinti egység.

Herdeán Gyöngyi, a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség soros elnöke Csűry István püspök jókivánságait tolmácsolta, aki marosvásárhelyi szolgálati útja miatt nem tudott megjelenni. A Zsoltárok könyve XXII. fejezetének 24-25. versét olvasta fel a Bibliából, azt emelve ki, hogy keresztrefeszítésével Jézus a legnagyobb szenvedést vállalta értünk, hogy megmenekülhessünk, ezért mi is meg kell járjuk a mélységeket, hogy megérezhessük, milyen csodálatos Isten szabadító ereje, melyet egyedül ő adhat nekünk.

Mondanivalóját a református lelkésznő is egy tanmesével támasztotta alá. Eszerint volt egy megözvegyült idős férfi, aki mindig a háza lépcsőjére ülve szomorkodott. A szomszédban egy nagycsalád élt, a legkisebb gyermek pedig mindig átsomfordált hozzá és leült mellé. Mikor édesanyja megkérdezte, miért csinálja ezt, azt felelte: segít a bácsinak sírni. „Sokszor ez is egy szolgálat, mert ez is az isteni kegyelem áldásai közé tartozik”, vonta le a tanulságot a tiszteletes asszony.

Ciucur Losonczi Antonius