Enescu-est a nagyváradi Művészeti Líceumban

A koncertsorozatot a zeneszerzők születésének százharmincadik évfordulója alkalmából szervezték. A közönség a múlt héten Bartók Béla munkásságából kapott egy kis ízelítőt, november 29-én pedig George Enescu műveiből válogattak az est szervezői, amelyeket a Művészeti Líceum stúdiótermében adtak elő. George Enescu a legnagyobb román zeneszerző, emellett hegedű- és zongoraművész, tanár és karmester volt. Szerzeményeinek stílusa nehezen meghatározható, némely kompozícióján a romantikus irányzat, a francia zene és az újbarokk hatások figyelhetők meg. Természetesen a román népzenei hatásokat is megfigyelhetjük, különösen a Román Rapszódia Nr.1, Szonáta hegedűre és a Zenekari Szvit Nr. 3 művekben. Az est folyamán a zeneszerző következő művei csendültek fel: Cantabile és Presto Mircescu Georgiana (fuvola) és Antoanela Isaiu (zongora) előadásában, majd a Balladát hallgathatta meg a közönség, amelyet Oláh Boglárka (hegedű) és Bálint Johanna (zongora) adtak elő.

Előadás

A továbbiakban Péter Izabella zongoraművész szólaltatta meg a II. Szvit zongorára (op. 10) negyedik Bourrée tételét, majd a Gyermekkori emlékek hangzottak el (op. 28) Darolţi Alexandra hegedűművész előadásában. Az est második részében Tasnádi Ferenc énekes és Bálint Johanna az Estrenne a Anne című dalt adták elő. Az énekes közreműködött a Dojna előadásában is, őt kísérte Thurzó Sándor József brácsán és Bozsódi Beáta gordonkán. Az Impromptu Concertant is elhangzott ezen az estén Costin Éva (hegedű) és Péter Izabella előadásában, amelyet a közönség nagy tapssal jutalmazott. Végül, de nem utolsósorban a Varadinum vonósnégyes (Tokaji Ágnes, Costin Éva, Thurzó Sándor József, dr. Marcu Ágnes) az Intermezzo vonósokra (op.12) című Enescu-darabot adta elő. A koncertestre sokan érkeztek, a felcsendült műveket nagy tetszéssel fogadták.

Nagy Noémi