Tájépítészet és arculatterv

Nagyvárad- Péntek délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított Szacsvay Akadémia tájépítészeti modulja keretében Szakács Barnabás tájépítész tartott előadást az Ady líceum egyik termében.

Az egybegyűlteket szokás szerint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, majd Szakács Barnabás, az egyik budapesti tájépítészeti iroda vezetője tartott vetítettképes előadást, A tájépítészet jelentősége kistelepülések arculatának tervezésében címmel. Arra hívta fel a figyelmet: a rendszerváltást követően a magánterületek fejlesztése erőteljes lendületet kapott, azonban a reményekkel ellentétben a közterületek minősége, szerepe és ezáltal a használata kedvezőtlenül átértékelődött. A várt szemléletváltás nem következett be, a szabadtér-építészet ugyanolyan elhanyagolt területe maradt az építésügynek. A közterület-fejlesztés szakágakra esett szét, jellemzően közműfejlesztés, járda- és útépítés zajlik-, a felszín rendezése koherens koncepció nélkül, foltozgató módszerrel alakult, az esztétikum kérdése pedig háttérbe szorult. Ez különösen érvényes a kistelepülésekre, ahol egyre látványosabban fakul az adott tájegységre jellemző népművészeti jelleg és átveszik a hatalmat az ízléstelenségek, a tákolmány benyomását keltő megoldások. Elmondható tehát, hogy a közterületek állapotában nem tükröződik az ott élő nép tehetségében rejlő azon alkotóerő, ami a kultúrtörténeti és népművészeti értékeiben megmutatkozik, és ez nagy hiba. Pedig a közterületek az önkormányzatok törzsvagyonát képezik, olyan köztulajdont, amivel gazdálkodni kell, és amelyet, ha fejlesztünk, akkor ugyanúgy gazdasági hasznot hoz, mint a magánterületek.

Fejlesztési terv

Sajnos azonban az a kultúrtörténet, mely az évszázados falutörvények, a hagyományos, paraszti tájhasználat, az arisztokrácia és a polgárság ízlése, illetve a természeti adottságok szerencsés ötvöződése mentén kialakult, a kommunista diktatúra megszűnését követően is a legtöbb helyen láthatóan tovább romlik. Ugyanakkor a tájba harmonikusan illeszkedő település távoli látványának szépsége gyakran erős ellentmondásban van a faluképet meghatározó épített elemek részleteivel.

A szakember szerint fel kell ismerni a közterületek minősége és a település gazdasági fejlődése, különösen a turizmus közötti szoros összefüggést. A megoldást szolgáló célkitűzések közé sorolta: az adott település építészeti, táj-és kultúrtörténeti értékeinek feltárását, tudatosítását és felhasználását, ezáltal erősítve a helyi gazdaság folyamatait. Ugyanakkor fontos lenne a hagyományos erdélyi (székelyföldi, kalotaszegi, mezőségi, érmelléki stb.) faluképnek megfelelő építészeti és közterület-karakteri meghatározása. Megitélésében egy településre kidolgozott kézikönyv egy-két évtizedre meghatározza az elvégzendő feladatokat, megoldásokat ad és típusterveket dolgoz ki a mindenkori településvezetők számára, akik nem feltétlenül szakemberei az épített környezetnek. Ennek a kézikönyvnek „helyettesítenie” kell az épített környezetünkkel foglalkozó szakembert, aki nincs folyamatosan jelen a településen. Ugyanolyan lényeges lenne a fontosabb megállapítások beemelése a helyi építési szabályzatba, mert a rendezési tervnél részletesebb és hatékonyabb javaslatforrások lehetnek.

Expozéja utolsó harmadában Szakács Barnabás egy közterület-fejlesztési terv főbb elemeit ismertette, néhány konkrét példát is bemutatott, majd a jelenlevők kérdéseire válaszolt.

Ciucur Losonczi Antonius