Élet a lovastanyán

Dumitrán Zsolt lovasoktató és lovasterapeuta a Szatmárnémetitől 12 kilométerre levő magyarországi Nagygécen él családjával, és vezet lovasiskolát, ahol bárki elsajátíthatja a lovaglást életkortól függetlenül.

Dumitrán Zsolt több mint öt éve foglalkozik rendszeresen lovasoktatással és lovasterápiával Szatmár környékén. Az előző években a sárerdei fácántelepen tevékenykedett. Mivel azonban az ottani lovardát nem volt lehetőségük tovább fejleszteni, ezért egy éve a Petei határátkelőtől alig két kilométerre Nagygécen megvásárolt egy öt hektáros területet a rajta levő épületekkel együtt, amelyekben korábban TSZ iroda, istálló, raktár, működött. Jelenleg hat lova van. Héjával, a kilenc éves arab telivérrel tavaly 105 kilométeres távon Balkán Bajnokságot nyert, és lehetőségei szerint folytatni szeretné a versenylovaglást. Lovai szinte egész egész évben a szabadban karámokban legelésznek, télen, erős fagyok idején, vagy esős idő esetén viszont az istállóban tartózkodnak, a lovasoktatás során pedig az ott kialakított bokszokban, hiszen az oktatás előtt így egyszerűbb megpucolni, és felszerszámozni a lovakat. Zsolt közel húsz éve kezdett lovagolni, érettségi után állatorvos, sporttanár, gyógypedagógus szeretett volna lenni, később született meg benne az elhatározás, hogy lovas tudását tökéletesítse annak érdekében, hogy később ő is oktathasson. Ebben az időszakban találkozott a lovasterápiával is, ami új kihívást jelentett, hiszen a fogyatékkal élő, illetve beteg emberek lovagoltatása és kezelése egészen más feladat mint a lovasoktatás. Lovas illetve lovasterápiás tanulmányait nagyrészt Magyarországon végezte, a gyógytornász főiskolát pedig Nagyváradon.

A biztonságos lovaglás

„A lovassport nemzetközileg elfogadott szabályai szerint oktatom a lovaglást, a jövendő lovasoknak a lóval való helyes, embereknek biztonságos és az állatot kímélő bánásmódot szeretném megtanítani, összegezte a lovasoktató. A lovaglás a gyerekeket önfegyelemre tanítja, az állat megbecsülésére. Erősödik az állóképességük, javul a testtartásuk, mindamellett ez a sport bármely életkorban elsajátítható. Az oktatás tíz futószáron való edzéssel veszi kezdetét, ez idő alatt a tanítványok ismerkednek a lóval, megpucolják, felszerszámozzák, megtanulják kivezetni a lovaspályára. A következő 20-30 edzésen már önállóan, futószár nélkül lovagolnak a pályán. Ezen időszak után elegendő biztonságot kap a lovas, ahhoz hogy egy megfelelően képzett iskolalóval lépésben, ügetésben és vágtában is lovagolni tudjon. Közben fontos, hogy kíméletesen bánjunk a lóval, ezáltal hosszú ideig egészséges maradjon. A lovasterápia során pedig a lóval való kapcsolat és lovaglás hatásait felhasználva szeretném elősegíteni a beteg emberek gyógyulását illetve szabadidejük hasznos eltöltését”, mondta el a szakember. A nagygéci lovastanya udvarán több karám és egy lovaspálya van kialakítva. A lovak nyáron naponta kétszer szálas és szemes takarmányt kapnak, azután ahogy elfogy a legelni való, gazdájuk egyre több szénát ad nekik, amelyeket a környező földeken kaszál le. Kilenc éves kislánya Júlia, és a nyolc éves Péter is egyre ügyesebben ülnek a nyeregben, pajtásaik, osztálytársaik gyakran meglátogatják őket, lovagolni tanulnak, és a tanyán jócskán akad lehetőség a játékra is. Három kecskéjük is van, amelyek bőven találnak csemegézni valót a közeli bozótosokban. Boriska naponta kétszer ad finom tejet, reggelire bizony jól esik a frissen fejt kecsketej, sőt a maradékból hetente egy nagyobbacska sajt is készül. A Dumitrán lovasiskolába egyre többen járnak lovagolni nem csak Szatmárnémetiből, hanem a közeli magyarországi településekről is. Zsolt hosszú távú tervei között szerepel, hogy a tanya körül levő régi istállókat, raktárakat felújítsa, és később vendégszobákat is kialakítson.