ERDON Helyi hírek
2011.07.03. 19:55
A katolikus egyház örömünnepe
<div><span style="font-size: medium">Nagyvárad - Szombaton a Székesegyházban ismét felcsendültek a Levita Énekének sorai, amikor Exc. Böcskei László megyés püspök áldozópappá szentelte a Katalin-telepről származó Varga Sándor diakónus.
Nagyvárad - Szombaton a Székesegyházban ismét felcsendültek a Levita Énekének sorai, amikor Exc. Böcskei László megyés püspök áldozópappá szentelte a Katalin-telepről származó Varga Sándor diakónus.
Szombat délben a nagyváradi Székesegyházban Exc. Böcskei László megyés püspök áldozópappá szentelte Varga Sándor diakónust és a szerpapság szentségében részesítette Kruzslitz Imre és Tóth Attila Levente akolitusokat.
Bevezetőjében a főpásztor arra hívta fel a figyelmet: az egyházi naptár szerint július 2-a Sarlós Boldogasszony Napja, amikor a katolikus egyház Szűz Máriának Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édeasanyjánál tett látogatásáról emlékezik meg. Mária tehát megtette a döntő lépést és elsietett rokonához, aki őhozzá hasonlóan Isten tervének befogadójává és kibontakoztatójává vált. Tettével az elhivatottság örömének forrása és kifejezője lett, az Istenre való odafigyelésé, azoknak a példaképévé, akik elfogadják Isten akaratát, és felajánlják neki mindazt, amivel szerény emberi létükből fakadóan hozzájárulhatnak tervének végrehajtásához.
A püspök köszöntötte a felszentelendők szüleit, akik fiaikat „értékes ajándékként” átengedték Istennek és az egyháznak, és ezzel hozzájárultak hivatásuk gyakorlásához, a szemináriumi elöljárókat és nevelőket, akik komoly munkatársai voltak neki a szentelendők felkészítésében és az ő véleményükre alapozva hozta meg ezirányú döntését, a gyulafehérvári rektort és az egri szeminárium tanárait, a paptestvéreket, illetve azokat a plébánosokat, akik az évek folyamán szeretettel irányították és támogatták a jelölteket, valamint a papnövendékeket is, akik a szemináriumi évek alatt a szentelendők barátai, kollegái voltak, és a szombati különleges pillanatokban is mellettük álltak. A főpásztor úgy fogalmazott: most elérkezett „a nagy átalakulás órája”, amikor a jelenlevők imáikkal Isten gondviselő oltalmába ajánlják a szentelendőket, akik erre szorgalommal készültek, mert egykoron elhatározták, hogy majdan jó papok szeretnének lenni.
Felszentelő ima
Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt, majd következtek a diakónussá és az áldozópappá szentelés szertartásai. Szokás szerint bemutatták a jelölteket, majd a püspök az áldozó- és a szerpapság fontosságáról szólt. Kruzslitz Imre és Tóth Attila Levente a nép színe előtt is kinyilványították azon szándékukat, hogy vállalják a diakónusi tisztségeket, külön igéreteket tettek erre vonatkozólag, majd a püspök elé járulva tiszteletet és engedelmességet fogadtak a mindenkori főpásztornak. Ezután Varga Sándorral együtt arcraborultak, hogy a teljes önátadást ne csupán szavakkal fejezzék ki. A kézrátétel, illetve a felszentelő ima után beöltöztették őket, majd Exc. Böcskei László egy-egy evangéliumos könyvet ajándékozott nekik, annak jeléül, hogy fő feladatuk a hitoktatás és az igehirdetés kell legyen.
A papszentetés elején a püspök imára buzdította a megjelenteket, majd a Mindenszentek litániája és a kézrátétel mommentuma következett, mely során a papi hatalom átadásaként nem csupán a főpásztor, hanem valamennyi tisztelendő így tett. A felszentelő ima után az addig térdelő Varga Sándor felállt, és a plébánosa- Egeli József- stolába és miseruhába öltöztette őt. Következett a tenyerek krizmával való megkenése (a kiválasztottság jele), majd Exc. Böcskei László kelyhet és kenyeret (ostyát) ajándékozott a felszenteltnek, annak szimbólumaként, hogy fő feladata az áldozat bemutatása kell legyen. A békecsókok után a szokásos módon folytatódott a koncelebrációs mise.
Az ünnepségen közreműködött a Chorus Michael Haydn, valamint a Bazilika gyermekkórusa. Orgonált és vezényelt Kristófi János.
Kevés a pap
Az áldásosztás előtt Exc. Böcskei László még megosztott néhány gondolatot az ünneplőkkel. A pap-és diakónus szenteléseket nem csupán az egyházközség és az egyházmegye, hanem az egész katolikus egyház örömünnepének nevezte, hiszen néhány fiatal úgy döntött, hogy az Úr szolgálatába lép és megtették az ehhez vezető első lépést. Arra kérte a jelenlevőket: kövessék figyelemmel munkásságukat, becsüljék meg őket és támogassák áldást hozó tevékenységüket, segítsenek nekik a sokszor nem könnyű hivatásuk gyakorlásában. Ugyanakkor állandóan fohászkodjanak azért is, hogy legyen utánpótlása az oltárszolgáknak, mert alig vannak papnövendékek, és a követelmények sem bíztatóak.
Ciucur Losonczi Antonius
Ezek is érdekelhetik
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Feliratkozom a hírlevélre