8. EU Tábor, Marosfő – Erdélyinek lenni jó!

Az EU Tábor első szakmai napján délután „Gazdasági vérszerződés?” címmel előadást, illetve szabad beszélgetést tartott Demeter László, Kovászna megye tanácsosa, Babos Aranka, Hunyad Megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke és Zonda Erika, a Hargita Megyei Tanács programigazgatója, mely során különböző székely-szórvány együttműködést elősegítő tevékenységekről értesülhettek a jelenlevők.

Zonda Erika a szórványmagyarság fogalmának tisztázásával kezdett, majd az Összetartozunk program céljait és mibenlétét ismertette a jelenlevőkkel. Az elindítás miértjére adva választ elmondta: „a demográfiai adatok elrettentőek, egyre kevesebb magyar él Erdélyben, egyre feltűnőbb a hirtelen létszámcsökkenés”, továbbá felvázolta a program főbb irányelveit: „legfontosabb feladatunk, hogy a tömbmagyarság figyeljen a szórvány magyarságra, ne csak átutazzanak városainkon, hanem ismerjék meg a kisebbségben élők régióit is”. A folytatásban a program három éves történelmét mutatta be 2009-től mostanáig, kiemelve, hogy a kulturális programok támogatásának, a testvérmegyék csereprogramjainak, a gyerektáboroknak, a különböző magyar találkozást megengedő rendezvényeknek hangsúlyos közösségépítő szerepe van.

Babos Aranka Háromszék és Hunyad megye tevékenységeiről számolt be az Összetartozunk program keretén belül. „A közösségi munka eredménye, hogy Vajdahunyadon idén 15 magyar első osztályos kezdheti az általános iskolát magyar anyanyelvű osztályban.” - tájékoztatott a Hunyad Megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke. „A nyolcezer látogatottságú Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezése kiemelkedő a programpontok közül, és büszkeséggel tölt el, hogy a részese lehetünk a megismerés, együttműködés kialakításának és erősítésének folyamatában.”- emelte ki.

Az előadást Demeter László zárta a „Merjünk nagyok lenni!” mottóval. Ismertette, hogy a program Fehér és Szeben megye bevonásával bővült, tevékenységei továbbra is olyan kulturális előadásokat, szakmai találkozásokat jelentenek, amelyek a közös erőn alapulva nemzeti szolidaritást eredményeznek. „Beláthatatlan ideig maradjatok itt Erdélyben, a kis településeknek szükségük van a nagyobb erejű régiók segítségére az életben maradáshoz.” - hangsúlyozta a Kovászna megyei tanácsos.

„Ki adja a bankot?”

Az EU Tábor szerdai napján, a délutáni beszélgetések keretén belül Králik Lóránd, az Országos Tőkepiaci Felügyelet képviseletében, Moldován József, a Kommunikáció és Információs Társadalom Minisztérium államtitkára, valamint Réman Domokos György, az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadó Ügynökség vezérigazgatója a gazdaságpolitika irányvonalairól és stratégiáiról tartott előadást.

Elsőként Králik Lóránd a gazdasági befektetésekről, és az ezzel járó nehézségekről számolt be. „Inflációval állunk szemben, pénzünk állandóan romlik”- állította Králik, majd hozzáfűzte, hogy „védekezhetünk az értékvesztéssel szemben, és befektetéseink önálló jövedelemforrássá válhatnak, amelyek tartalékok a jövőre”. Akik nem szeretik a kockázatot, választhatnak a bankbetét, értékpapírok és nem pénzügyi termékek adta lehetőségek megtakarításai közül. Az Országos Tőkepiaci Felügyelet képviselője tájékoztatott arról, hogy „minden befektetési-típus ingadozást mutat, az értékpapírok, bankbetétek esetében sem lehet biztos jövedelemre számítani, de ha kellően odafigyelünk befektetéseinkre, minimális tudással magas hozamot lehet elérni” – ezekben segítenek a brókercégek, amelyek garanciát biztosítanak a vállalat csődje esetén.

Moldován József digitális gazdaság témakörrel folytatta az előadást. „A virtuális tranzakció során felbecsülhetetlen érték a gyorsaság, a jövőre nézve jobban és előreláthatóbban tudunk tervezni és vásárolni.”- véleményezte az államtitkár. Moldován részletezte, hogy „a romániai gazdaság ebben a pillanatban nagy változáson megy át”, a gazdasági váltás reakciójaként az emberek, főként a most tanuló fiatalok könnyebben elfogadják a digitális gazdaságpolitika fejlődését.

Rémán Domokos a digitális génmódosítás témakörét ismertette. Az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadó Ügynökség vezérigazgatója a géntechnológia kezdeti fázisait és folyamatos fejlődését részletezte. „Egy beavatkozás során egy élő sejtbe új tulajdonságokat, felelős idegen géneket juttatnak be”, embereknél is hatásos, egészséges gének beültetésével pedig gyógyítani lehet a betegeket. „A génterápiában eddig nem sikerült átütő sikereket elérni, a gyors fejlődés idejében nem volt elegendő idő a hosszú távú hatások vizsgálatára. Az egyes országokban nincs megfelelő kapacitás, anyagi lehetőség az emberekre gyakorolt hatások kivizsgálására.” – tudatta a vezérigazgató.