2011.06.07. 14:25

Könyv a „celeb-királynő” követjárásáról

<p>Mária román királynő Trianon előkészítésében játszott kiemelkedő szerepét mutatja be Koszta István hadtörténész legújabb könyve, melyet hétfő délután mutattak be Nagyváradon és mely hamarosan a váradi könyvesüzletekben is megvásárolható. A kötetbemutató nem volt konfliktusmentes.</p> <p> </p>

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete rendezésében hétfő délután a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be Koszta István hadtörténész Mária román királynő párizsi követsége című könyvét. A szerzővel Fábián Tibor újságíró, a Harangszó főszerkesztője beszélgetett, majd a kötetet Borsi Kálmán Béla történész professzor méltatta. A hiánypótló könyv arra világít rá, hogy Mária román királynőnek milyen kiemelkedő szerepe volt a trianoni diktátum előkészítésében. Elsőként arról esett szó, hogy Alfréd brit királyi és edingurgh-i herceg, valamint Marija Alekszandrova orosz nagyhercegnő lánya, Mária hercegnő mennyiben tekinthető Románia királynőjének, hiszen alkotmányosan nem őt illette meg a királyi cím. Köztudott, hogy a visszahúzódó I. Ferdinánd helyett Mária gyakorolta az uralkodói jogokat. „A királyi palotában egyetlen király volt: Mária királynő.” – magyarázta a szerző.

Diplomáciai szerep

A koronázási forgatókönyvet angol mintára készítették elő, de magára a ceremóniára még egy évet várni kellett, hiszen a fiatal román királyságban nem volt uralkodói korona és palást sem. Mária királynő nem volt hajlandó rézkoronát tenni a fejére, ezért várni kellett, amíg Párizsban elkészítik a pompás ékszerekkel díszített, színarany koronát. Arra a kérdésre, hogy mi volt Mária királynő sikerének titka, Koszta István elmondta, hogy egy nagy múltú család leszármazottjaként a brit hercegnő hatalmas erejű nemzetközi diplomáciai szereppel bírt. Párizsi és londoni követjárásaira történelmi fontosságú időszakban került sor 1919 március 5 és április 16 között.

Mai szóval élve valóságos „celeb” volt a maga idejében, ami az Európa térképére frissen felkerült Románia számára a lehető legjobb propaganda volt. A királynő európai befolyását mutatja, hogy divatot teremtett azzal, hogy Párizsban rövid hajjal jelent meg (tudniillik több hétig spanyolnáthában szenvedett és emiatt kihullt a haja). A meghívott rámutatott arra, hogy Mária királynő nem Erdély bekebelezéséért „lobbizott” a nyugati nagyhatalmaknál, hanem azért, hogy megalkossa a román birodalmat. „Baromság az, amit a marxi-lenini vonalat követő magyar történetírók, mint például Romsics Ignác állítanak, miszerint Romániának jutalmazták Erdélyt azért, mert 1916-ban belépett a háborúba. A konferencia nem fogadta el sem Románia, sem Olaszország ez irányú követeléseit. Az éremnek több oldala is volt. ” – mondta az ismert hadtörténész. Szóba került az is, hogy a román történetírásban Mária királynő nem foglalja el az őt megillető helyet. Koszta István róla szóló könyvét, illetve a Nem (csak) Erdély volt a tét című kötetét lefordítják román nyelvre is, ami változást hozhat ebben. Borsi Kálmán Béla történész méltatásában Nagy Románia megalakulását valóságos csodának nevezte. Mária királynővel kapcsolatosan elmondta: „a románoknak bronzba kellene önteniük ezt a nőt, hiszen kevesen szolgálták ilyen eredményekkel a román ügyeket, mint ő.”

Polémia

A másfél órás könyvbemutató utolsó részében a hallgatóság tehette fel kérdéseit. Többen is felszólaltak, többé-kevésbé a témához kapcsolódóan. Utolsóként a rendezvényen részt vevő Szabó Ödön történész, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondta el a véleményét, aki a többször is név szerint megemlített Romsics Ignác történész védelmére kelt, mondván, hogy „mindenkit megillet a kölcsönös tisztelet”. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a könyvbemutató elején a szerző azt állította, hogy számos külföldi levéltárat felkeresett dokumentálás végett, ezek nem jelennek meg a könyv forrásában. A meghívott válaszként elmondta, hogy hajlandó e-mailben eljuttatni a levéltári forrásokat. „A történelmet nem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanítják. Én annyi éve vagyok hadtörténész, ahány éves Ön” – hangzott el.