2011.06.29. 08:16

Coppélia varázsa

<div><span style="font-family: Verdana;font-size: medium">A Kolozsvári Román Nemzeti Opera 2010-2011-es évadjának utolsó bemutatója Léo Delibes, (1836-1891) a francia zenetörténet egyik legismertebb egyéniségének világviszonylatban is gyakran játszott balettje, a Coppélia volt. A zenében ötletes Léo Delibes, a francia balett- zene megújítója, továbbfejlesztője. Sőt magyar vonatkozásban, maradandó érdeme, balettelőadásban első alkalommal táncolnak csárdást.

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera 2010-2011-es évadjának utolsó bemutatója Léo Delibes, (1836-1891) a francia zenetörténet egyik legismertebb egyéniségének világviszonylatban is gyakran játszott balettje, a Coppélia volt. A zenében ötletes Léo Delibes, a francia balett- zene megújítója, továbbfejlesztője. Sőt magyar vonatkozásban, maradandó érdeme, balettelőadásban első alkalommal táncolnak csárdást.

A három felvonásos darab librettóját ketten írták: Charles Luis Etienne Nuitter (1828-1899) és Arthur Saint –Léon (1821-1870) aki egyébként hegedűművész, zeneszerző és balett-táncos. A témát E.T.A. Hoffmann egyik novellájának ötlete alapján bontották ki baletté. Az eredeti előadás koreográfiáját Luis Mérante készítette el.

A balett története egy galíciai kisvárosban játszódik le, ahol tudatják, hogy a település új harangot kap, melyet a város szélén levő harangtoronyban fognak, táncversennyel egybekötve, elhelyezni. Zene, tánc, ünneplés, minden indokolt. Az ifjúság szívvel lélekkel készül a nagy eseményre. A harangöntő leánya Swanilda (Andreea Jura/ Majura Misawa) és vőlegénye Franz (Lucian Bacoiu/ Dan Haja) készülnek a nagy eseményre. A tömegben föltűnik a különc Dr. Coppélius (Marus Toda). Lakásának balkonján ül alkotása, Coppelia baba (Polina Stănescu), könyvet olvasó pozícióban. A téren van a város polgármestere (Dan Orădan), a felesége (Monica Pintea Martin), a kocsmáros (Daniel Moga), Franz barátja (Augustin Gribincea).

A teljes női és férfi balettkar mazurkát, magyar táncot, a fentebb említett csárdást táncol. Kettős és négyes táncokat járnak, a balett különböző formátumait táncolják el. Karakter táncot Laura Pop és Octavian Popa Marc, a részeg ember és felesége táncot adták elő.

A közönség nagy ovációval fogadta a gyermekek táncát, amit a Balettiskola növendékei adtak elő.

Egyébként a Coppélia könnyen eltáncolható történet. A fiatalok, mint mindenütt, élik mindennapi életüket, szeretik egymást, és szórakozni akarnak, amire nagy alkalom az új harang felszentelése, és torony lábba való felhúzása. A titokzatos doktor tulajdonképpen felépíti, megteremti a mechanikus játékokat, az ugráló bohócokat, szalutáló katonát, a cselédet és az olvasóbabát, aki emberfeletti szépségével elvarázsolja a kissé becsípett Franz-ot.

Az a konfliktus, amely Swanilda és Franz között van, a végére megoldódik. A tánc végül is minden bajt, bánatot, haragot, féltékenységet, és intrikát elsodor. Mindenki, mint, mindenütt a világon szórakozni, örülni akar a körülötte levő világnak.

A balettmester Vasile Solomon a hazai balett élet egyik kiemelkedő nagysága. Amint a sajtótájékoztatón elmondta, Romániában volt, van és lesz balett élet. Erről meg van győződve. Az események őt igazolják.

1963-ban elvégezte a Kolozsvári Balettiskolát. Majd a Moszkvai Koreográfiai Akadémián balettmesteri diplomát, kap. Hazatérve az operaház balettmestere lesz és tanít a hajdani iskolájában.

Közben többek között Léon Fyodorovich Minkus (1826–1917) Paquita, Sergej Szergejevics Prokofjev (1891-1953) Klasszikus Szimfóniáját, Jean-Michel André Jarre: Oxigen, Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840- 1893) két legismertebb balettjét A hattyúk tavát és a Diótörő-t, valamint George Enescu (1881-1955) III. Szimfóniáját és a Poema Română-t állította színpadra.

Többször dolgozott külföldön Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, Németországban, ahol jelentős produkciókat alkotott. 2004-ben az ország elnöke Kulturális Érdemrend lovagi keresztjét adományozta neki. Ugyanebben az évben Kolozs megye prefektusától átvehette a „Lia Hubik” kitüntetést.

A zenekart Adrian Morar vezényelte, aki 1995-től a Kolozsvári Nemzeti Opera karmestere. A Bukaresti Nemzeti Opera művészeti igazgatója volt 2006-2007-es években. Tanári munkássága Kolozsvárhoz köti, ahol a Gheorghe Dima Zeneakadémia Opera tanszékét vezette (1998- 2001) Külföldön többek között fellépett Magyarországon, Bankokban, Thaiföldön, Görögországban, Franciaországban, Németországban.

A jelmezeket és díszleteket Valentin Codoiu tervezte, és az operaház műhelye valósította meg. Valentin Codoiu a Bukaresti Nemzeti Opera tagja volt több mint három évtizeden keresztül. Ez alatt az idő alatt rengeteg produkciónak a kivitelezője.

A Kolozsvári Intézettel 2008-től kezdett együttműködni, majd az itteni események, az Operafesztivál, a Kolozsvári Román Nemzeti Opera különböző megbízásai arra sarkallják, hogy a kolozsvári ajánlatot elfogadja, és 2010-től a tagja legyen.

Munkássága bizonyítja, az opera elvárásainak messze menően eleget, tud tenni. Az egyébként ragyogó festőművésznek több mint 50 egyéni és közös kiállítása volt nemcsak hazánkban, hanem külföldön is.

Több kitüntetést is elnyert, mint 1989-ben a Francia Kulturális Ezüstérmet. 2010-ben elnyeri a legjobb díszlettervező díját. 2011-ben a Lia Hubik díjjal tüntetik ki.

A Coppéliában nyújtott teljesítménye bizonyítja, Valentin Codoiu az egyik legigényesebb kosztüm és díszlet tervezője hazánknak.

A fentiekből kiderülhetett, a Kolozsvári Román Nemzeti Opera fő zeneigazgatója, Rares Trifan semmit nem bízott a véletlenre. Tudja, melyik az az út, melyet követnie, kell az általa vezetett intézménynek ahhoz, hogy közönsége ezt a csodálatos termet, az előadások alkalmával megtöltse. Egy teltházas produkció minden tagja érezheti a színház, az opera vonzását, mely az emberek életét a maga eszközeivel színesebbé, érdekesebbé, élvezhetőbbé teheti.