Támadás alatt a magyar emlékművek Nagyváradon!

Szervezett támadás alatt vannak a magyar vonatkozású köztéri alkotások Nagyváradon. Mint megírtuk, az elmúlt években alig történt emlékműgyalázás, míg az utóbbi fél évben nyolc magyar vonatkozású alkotást is megrongáltak – román vonatkozásút viszont egyet sem. Autóbbi hat hónapban nyolc ilyet rongáltak meg – egyelőre (?) ismeretlenek: Szacsvay Imre, Bethlen Gábor, József Attila, Czárán Gyula szobrai, valamint a NAC-emlékoszlop, a Garasos hídi emléktábla, továbbá Ráduly Béla és Wágner Nándor emléktáblája volt eddig a gyalázók célpontja. 

Ennek apropóján lépett most reflektorfénybe Sárközi Zoltán, aki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány vezetője, valamint Biró Rozália alpolgármester. Közös sajtótájékoztatójukon bejelentették: a hónap végén kidolgozott tervet nyújtanak be a városi tanácsnak az alkotások védelmére. Ennek lényege, hogy kezdetben tíz-tíz magyar, illetve román vonzatú szobor környékét kamerázzák be. Ezek listája még készül. A kamerák jeleit 24 órás szolgálatban a Közösségi Rendőrségen figyelnék, a már létező ilyen rendszerhez csatlakozva. Emellett egyes alkotásokat festékálló vegyszerrel kezelnének, amely révén a „felfújások” könnyedén eltávolíthatók. Télire továbbá egyes szobrokat befóliáznának. Mindezt Sárköziék alapítványa végezné: azt fogják kérni, hogy az önkormányzat adja át az alapítványnak a vonatkozó hatáskört, s költségvetési pénzeket biztosítson. Négyzetméterenként különben akár 200 eurós is lehet egy-egy alkotás tisztításának, karbantartásának számlázható összege.

Gyanú

Az utóbbi időben az a gyanú fogalmazódott meg egyesekben, hogy a Noua Dreaptă (Új Jobboldal) szélsőséges román szervezet helyi emberei lehetnek az elkövetők – az RMDSZ képviselői mai tájékoztatójukon nem akartak ezzel kapcsolatban állást foglalni. Biró Rozália alpolgármester azt mondta, nem annyira az elkövetőket keresik, mint inkább ötletekkel álltak elő.

Az ötletek

Alapvetően azt szeretnék, ha az önkormányzat az egész emlékműfelügyeleti és karbantartási munkát átadná egy, Sárközi Zoltán által vezetett alapítványnak, s a jogkörök mellé költségvetési támogatást is biztosítana. Az ügyről a hónap végén szavazhat a városi tanács. Sárközi Zoltán elmondta: a bekamerázás és vegyszeres kezelés mellett a már hiányzó bronz elemeket olcsóbb, „támadásbiztosabb” anyagból készültekkel helyettesítenék. Azt még nem tudták megmondani, mekkora összeggel lennének elégedettek, amit az önkormányzat állna.

Emellett elkészítik a magyar vonzatú emlékművek kataszterét. Ezt az összeírást a történelmi egyházakkal közösen végzik. Ez azért is fontos, mert – mint ma kiderült – a hivatalos nyilvántartás legalábbis furcsa. Kikérték ugyanis az önkormányzattól a műemlékek listáját, amin összesen öt magyar vonzatú tétel szerepel, azaz öt szobor: az Adyé, a Szigligetié, a Szacsvayé, a Lorántffyé és a Petőfié. Hivatalosan tehát nem is létezik például a Szent László-szobor, vagy éppen Bethlené, József Attiláé, továbbá egyetlen emléktábla, emlékmű sincs. Ehhez képest egyébként a nem hivatalos, magyar nyilvántartás mintegy 75 olyan műalkotást és emlékhelyet tartalmaz, amely magyar vonatkozású. Sárköziék elmondták: az ő alapítványuk intézné a legtöbb ilyennek a karbantartását, ha megszerzik a vonatkozó jogot.

Szeghalmi Örs

• A témáról blogbejegyzésben