Várszövetség alakult a várért

Hétfőn délután három helyi magyar civil szervezet képviselői -  Pariumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Pro Liberta Egyesület és a Premontrei Öregdiákok - megalapították a Nagyváradi Várszövetség nevű civil szervezetet, jelentette be tegnap Sárközi Zoltán nagyváradi helyi tanácsos, a Pro Liberta Egyesület elnöke. A szövetség fő célkitűzése előmozdítani a Nagyváradi Vár  alapos régészeti feltárását, illetve a várnak és a város többi műemléképületének felújítását, tudatta Sárközi, majd hozzátette:  „Konszenszus alakult ki a civil szervezetek és a történelmi magyar egyházak között abban, hogy a műemlékek felújítása felügyelet alatt történjen.” Sárközi hangsúlyozta, hogy ez egy nyitott szövetség, tehát várják a többi magyar civil szervezet jelentkezését is. Az érdekeltek a varszovetseg@yahoo.com emilcímen kaphatnak további tájékoztatást.
Sárközi Zoltán kiemelte, hogy vár felújítási munkálatainak keretében esedékes a belső udvar régészeti feltárása, melynek noymán napvilágra kerülhetnek a magyar királysírok is. Sárközi Zoltán kiemelte, hogy éppen ezért alapvető fontosságú az, hogy a várfelújítási munkálatok során a közművesítés és a térkövezés előtt megtörténjen az alapos régészeti feltárás.

Előkerülhetnek a királysírok?

A nagyváradi vár uniós pénzből történő felújítása során elvégzik a régészeti feltárást is. Ennek nyomán akaár a magyar királysírok is előkerülhetnek. A most megalakult Nagyváradi Várszövetség ehhez akar hozzájárulni.

A Nagyváradi Várszövetség megalapításában részt vevő Sárközi Zoltán nagyváradi helyi tanácsos, a Pro Liberta Egyesület elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján az új szervezet által bizosított előnyök közé sorolta azt hogy ennek segítségével megszűnnek a civilek párhuzamos tevékenységei, akik jobban tudják hallatni a hangjukat, ha közös ügyekben együttesen lépnek fel. Minden civil szervezet önállóan tevékenykedik tovább, csak a nagyváradi várügyében egyesítik erőiket, tette hozzá.

Várfelújítás

A nagyváradi várban hónapokon belül megkezdődnek a belső udvar ásatásai, márpedig, mint Sárközi felhívta a figyelmet rá, Ilie Bolojan polgármester meglehetősen könnyedén kezeli a régészeti feltárások kérdését. Sárközi hozzátette, hogy Romániában nem mindenkinek érdeke az, hogy például a magyar királysírok előkerüljenek. Márpedig elmondása szerint a nagyváradi várban rábukkantak az egykori székesegyház romjaira, és ez támpontot nyújt ahhoz, hogy hol kell keresni az ide eltemetett magyar királyok és kirákynők földi maradványait. „Nekünk muszáj lépni, mert ha elkezdődnek a közművesítési munkálatok és a térkövezés, akkor legalább kétszáz évig ismét lemondhatunk erről a dologról.”

Nem megkésett

Arra a kérdésünkre, hogy a vár belső udvarán történő, nagy jelentőségű ásatásokra nem kérik-e a magyar és a román szakminisztériumok segítségét, Sárközi Zoltán azt válaszolta, hogy nem a minisztériumoktól kell várni segítséget ahhoz, ami a váradi közösség érdeke. Sárközi Zoltán kifejezte reményét, hogy a civilek érdekérvényesítő ereje elgendő lesz a cél eléréséhez. A civil szféra egyik eredményének nevezte Sárközi azt, hogy sikerült egy találkozót megszervezni a nagyváradi és a székesfehérvári városvezetés között, és Cser Palkovics András Székesfehérvár polgármestere már fel is ajánlotta az általa képviselt önkormányzat segítségét a várdi vár feltárási munkálataihoz. Arra a kérdésünkre, hogy nem megkésett-e ez a civil kezdeményezés azok után, hogy úniós pénzforrásból már megkezdődtek a vár felújítási munkálatai, Sárközi Zoltán nemmel válaszolt, mert mint mondta a Petru Filip polgármester nem tekintette prioritásnak a várat és csak Ilie Bolojan megválasztásával változott meg a szemlélet a várral kapcsolatban. Végezetül leszögezte, hogy a legfontosabb az, hogy a közművesítés és a térkövezés előtt történjen meg az alapos régészeti feltárás.

A műemlékek világnapja

Sárközi elárulta azt is, hogy április 18. a Műemlékek Világnapja. Ezen a napon Nagyváradon is különböző rendezvények lesznek, így például nyílt nap lesz a várban, ugyanakkor bemutatják a szíházat, a Fekete-Sas Palotát és a városháza épületét. A bemutatókat szakemberek végzik majd, igény szerint román és magyar nyelven. Ehhez kapcsolódó szándék az, hogy a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány folytatni kívánja a műemléképületeket megjelelő emléktáblák kihelyezését.

Pap István