Barokk orgonazene a templomban

A fellépő művész a barokk zene kiváló művelője, nem véletlen tehát, hogy öt barokk orgonakompozícióval érkezett Nagyváradra. Elsőként Jan Pieterszon Sweelinck (1562-1621) korabarokk műve szerepelt, címe Fantasia chromatica. A hatalmas mestermű felülmúlja Frescobaldi fantáziaművészetét. Ebben a kompozícióban felfigyelhetünk a dalvariációs forma sajátos stílusára. Ezt követően Girolamo Frescobaldi (1583-1643) Canzona prima Toccata quarta „alla elevatione” című alkotását játszotta. A kompozíció Frescobaldi saját énekkari műveinek építkezését követi. A szólista érezhetővé avatta az alkotás szólamutánzó eljárását. Dietrich Buxtehude Mily szépen fénylik a Hajnalcsillag című korálfeldolgozását hallgattuk meg a továbbiakban. E középbarokk kompozíció szenvedélyes, polifon szerkesztésű, vallásos jellegű művét is igen hatásosan mintázta meg Erich Türk. Louis Nicolas Clérambault (1676-1749) I. Szivtjét hallgattuk meg következő műsorszámként, mely hat részből áll.

A sajátos korabeli francia ízlésben fogant orgonadarab teljes hangzását, fúgáját, kettősét, trióját, párbeszédét a mű kívánta hangulatnak megfelelően játszotta. Végezetül a barokk zene csúcsát jelentő J.S. Bach műve, a g-moll Fantázia és Fúga (BWV.542) csendült fel. Az 1720 táján keletkező alkotást, melynek fúgatémája egy németalföldi népdalból származik, Hamburgban mutatta be a szerző. A csapongó fantázia éles disszonanciáit, hangnemi útvesztőit Türk egyaránt hitelesen adta elő, kihasználva a hangszer kifejezőképességét. A drámai hangvátelű tétel szilárdan formált futamait, ellenpontozott motivikáját, valamint légies finomságú melódiáit meggyőzően avatta színessé. A fúga tökéletes felépítését, főtémájának előretörő, erélyes és mégis nyugodt, egyszerű dallamosságát, ritmikai változatosságát is meggyőzően tolmácsolta. Albert Schweitzer ezt a művet a késő gótika zenei megtestesülésének minősíti. A templom hallgatósága lelkesen fogadta művész játékát.