Váradon járt az oktatásügyi államtitkár

Délutáni sajtótájékoztatóján Király András oktatásügyi államtitkár kifejtette: a hatékonyság érdekében úgy döntött az RMDSZ, hogy ezekben a hetekben a szervezet tanügyminisztériumi képviselői felkeresik azokat a megyéket, ahol magyar oktatás zajlik, és igény mutatkozik erre. Ennek megfelelően a váradi Ady Endre Középiskolában lezajlott megbeszélésen Bihar megyei magyar iskolaigazgatók és helyetteseik, településvezetők és alpolgármesterek vettek részt. A tanácskozás két részre oszlott: az államtitkár tájékoztatta a pedagógusokat a szenátusi szakbizottságban tárgyalt tanügyi törvénytervezetről, a polgármestereknek pedig arra vonatkozó tanácsokat adott, hogy miként tudják fenntartani az iskolákat.

Megjegyezte: "úriemberek közt nem illik pénzről beszélni", ezért nem igérte, hogy a tárca anyagi forrásokat fog biztosítani a számukra, különösképpen azért, mert az állami költségvetésben nincs erre elkülönített keret. Ehelyett azt javasolta: az iskolafelújításokat, korszerűsítéseket pályázatok útján vagy önkormányzati pénzekből próbálják finanszírozni, esetleg kormányrendeletekben reménykedjenek. Ne várják azt, hogy folytatódik mindaz, ami a 2004-2008-as kormányzati ciklus végén megszakadt, mert "egyszer volt Budán kutyavásár", ráadásul recesszió van és nincs gazdaságélénkítő program.

 

 

Király András a tanügyi törvénytervezetről is tájékoztatta a pedagógusokat. Újdonságnak számít, hogy a projekt az iskolákat szorosan a közösségek mellé rendeli. A szoros kapocs nem csupán a finanszírozás miatt jön létre, hanem azért is, mert a polgármesteri hivataloknak és a helyi tanácsoknak nagyobb beleszólása lesz a tanintézetek vezetésébe. Úgy tünik, hogy a tanügyi rendszerben megmarad a klasszikus struktúra, illetve kisérleti jelleggel bevezetnék a kötelező óvoda előtti oktatást. Az elemi oktatás négy éves lenne, a gimnáziumi szakasz pedig öt évre bővülne (V-IX. osztály), úgy, hogy a középiskolás évek száma továbbra is négy maradna, tehát a diákok a XIII. osztály végén érettségiznének. A tervezet szerint kilenc osztály lenne kötelező, és újra bevezetnék a szakoktatást. A szaklíceumokba járók a XI-XIII- osztályok elvégzése után egy ún. kvalifikációs oklevelet kapnának. Ami még változik, hogy jobban odafigyelnének a pedagógusi pályára való felkészítésre. A projekt szerint, aki ezt a hivatást választja, pedagógiai modullal kell rendelkezzen, az egyetem elvégzését követő első évben pedig az iskolában egy-egy mentor felügyeli majd a pályakezdők szakmai fejlődését és a tanitézetnek lehetősége lesz eldönteni, hogy "cserebogár lesz belőle vagy tiszavirág marad". Az elfogadásra váró törvény ugyanakkor a kompetenciákra helyezi a fő hangsúlyt, és magolás ellenes.

 

 

A dokumentum kisebbségekkel foglalkozó fejezete többek közt előírja, hogy iskola és intézményszervezésben minden szinten kötelező, hogy a kisebbségek képviselője a vezetőtanács tagja legyen. A pedagógus-továbbképzés anyanyelven történjen, a román nyelv oktatása és vizsgája pedig speciális tanterv és tankönyv alapján valósuljon meg. Anyanyelven történhetne a földrajz és a történelem oktatása is. A törvénytervezetet a Képviselőház elfogadta, egy ideje a Szenátus szakbizottsága tárgyalja. Minden egyes, a kisebbségeket érintő cikkelyről óriási viták folynak, ezidáig a román politikusok abba egyeztek bele, hogy az I-VIII. osztályosok tanulják magyarul a történelmet és a földrajzot.

Pető Csilla képviselőasszony az elhangzottakat azzal egészítette ki: az ősz folyamán megpróbálják felgyorsítani a törvény Szenátus általi megszavazását is. Amennyiben ez nem jön létre, kiemelnék a decentralizációról szóló részt, és sürgösségi kormányrendeletet bocsátanának ki róla.

A sajtótájékoztatón Biró Rozália alpolgármester bejelentette: szeptember 1-től tanfelügyelőként dolgozik Kéri Hajnalka, aki az opcionális tantárgyakért és a pályázatírásért felel. Ugyanakkor két új magyar oktatóval egészült ki a Pedagógusok Háza: Kecse Gabriella magyar és Bántó Norbert földrajz szakos tanárokkal.