Megszüntették a városvédő műsort

Az elmúlt hétvégén Váradon szervezte a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) a XVI. Partiumi honismereti konferenciát. A Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lezajlott esemény egyik meghívottja Ráday Mihály (képünkön)közimert városvédő volt, aki a szombat délutáni program keretében kapott szót. Bejelentette: a Magyar Televízió közölte vele, hogy ezentúl nem rendeli meg a 31 éve létező, Unokáink sem fogják látni című műsort. Májusban még képernyőre került a Mátyás-szobor felújítását bemutató rész, és úgy tünt, hogy a szokásos nyári szünet következik. Ennek megfelelően újabb két anyagot is elkészített Kolozsváron (az unitáriusok palotájáról kiderült, hogy ugyanolyan korú, mint Mátyás szülőháza, a piarista templom kriptáját pedig megnyitják a nagyközönség számára), azonban hazatértekor az MTV-től azt a választ kapta, hogy a közszolgálati tévé nem tudja megtartani a műsort. "Nyilvánvaló, hogy a dolgok politikai újragondolása folyik Magyarországon. Olyanfajta világot élünk, hogy leváltják az embereket. Úgy vélem azonban, hogy a műsor megszüntetése butaság, hiszen a kulturális örökségünk védelme pártállástól függetlenül valamennyi kormány érdeke kellene legyen, és a televízióval lehet a legnagyobb hatást elérni", fogalmazott a szakember. Dukrét Géza, a PBMET elnökének javaslatára, a jelenlevő tagok egyet értettek abban, hogy egy peticiónak az aláírásával tiltakozzanak a döntés ellen.

Egyházi műemlékek

Pásztai Ottó Nagyvárad elpusztult és megmentett egyházi műemlékei címmel tartott egy igen érdekes előadást. Előbbiek közül a Kálvária-templomnak, a Nogáll utcai egykori vincés intézet udvarán levő kápolnának, a várad-velencei Clarissa apáca-rendháznak, az Immaculata-zárdának és a Szent József Fiúintézet kápolnájának a sorsát ismertette, utóbbiak közül pedig a Szent László templomról, az irgalmas rendi kápolnáról, a vártemplomról, a Szent László menedékházról és Rhédey-mauzóleumról tett említést. Jancsó Árpád a 111 évvel ezelőtt átadott temesvár-gyárvárosi zsinagóga tündökléséről és bukásáról értekezett, Tündérhárfa ég és Föld között címmel. Arra hívta fel a figyelmet: a zsidóság a művészeti élet támogatásával óriási szerepet vállalt Temesvár megmagyarosításában, így az 1899. szeptember 3-i avatás nagy magyar ünnepség is volt. Dénes Zoltán a partiumi testvértelepülésekről és -gyülekezetekről beszélt, Merlák Zsuzsa pedig Gyomaendrőd és Bihardiószeg kapcsolatát vázolta fel. Debreczeni-Droppán Béla az épített örökség és a honismert fontosságát emelte ki, a média felelőségéről sem feledkezve meg.

Érdekes előadások

Dánielisz Endre egy képzeletbeli időutazással Bocskai korába röpítette az egybegyűlteket, majd arról szólt, hogy napjainkban hogyan őrzi Nagyszalonta a fejedelem emlékét (utca, szobor, zászló, címer), illetve hajdúváros jellegét. Dr. Jósa Piroska gyermekkori élményei felelevenítésének segítségével Püspökfürdő és Félixfürdő 20. századi helyzetére tért ki. Szendrő Dénes Az isaszegi református gyülekezet alapítása és szolgálata címmel értekezett, Vallasek István pedig a buziásfürdői ásványvíz-hasznosításról szólt. Makai Zoltán a resicabányai vízmű és a Grebla vízierőmű regényes történetéről tartott expózét, egyebek mellett hasznos információkkal szolgált a resicabányai vaskohászat születésével, a régió első energiatermelő egységeivel, a vízmű megépítésének körülményeivel és a rendszer jelenlegi állapotával kapcsolatban.

Ciucur Losonczi Antonius