Az érmelléki zsidóság 80 éve

A székelyhídi fesztivál pénteki napját hagyományosan a kultúrának szentelik a szervezők, és ebbe a sorozatban nagyszerűen illeszkedett ennek a könyvnek a bemutatója, mely az egész régió érdeklődésére számot tarthat. A helyi Múzeum tetőtéri gyűléstermében elsőként Emődi András, a nagyváradi Római Katolikus Püspökség egyházmegyei könyvtárosa és levéltárosa beszélt a könyvről, alapos és hiánypótló kiadványnak nevezte azt, tekintettel arra, hogy a régió zsidóságáról még nem készült ilyen monográfia. Erényének minősítette, hogy a rendkívül kevés adat ellenére összesített minden elérhetőt, csoportosítva azokat a zsidóság demográfiai fejlődése (járási, vármegyei és országos mutatókkal), gazdasági szerepük (kisipar, kereskedelem, hitelintézetek), és a vészkorszak adatai szerint.

Dolgozatból kötet

Az Érmelléken 1850 körül „válik láthatóvá” a zsidóság, mondta Emődi András, javasolva a szerzőnek, hogy a kötetnek legyen folytatása, közzétéve a kutatása alatt készült teljes adattárat. Kormányos Enikő a maga során elmondta, hogy a 2006–ban pedagógusi fokozati vizsgára készülve választotta az érmelléki zsidóságnak a kiegyezés és az egyenjogúsítása illetve 1944 közötti nyolcvan évét tanulmánya témájául. Eleinte voltak kétségei, hogy nem az etnikum tagjaként be fogja–e tudni mutatni hűen annak történetét, de aztán kiderült, hogy tud azonosulni vele. Kiderült számára, hogy a régió lakosai elfogadták a zsidókat, természetesen éltek velük együtt, és megdöbbentette őket, amikor a vészkorszakban mintegy 3000 személyt deportráltak az Érmellékről. Dolgozatának befejezése után is gyűltek az adtok, melyek a kötet–változatban már benne vannak, tudtuk meg.

Legyen a béke mivelünk

Az etnikum sorsát hűen tükrözi a könyv Kerekes Zsuzsa helyi képzőművész által készített borítója: Mózes könyvéből vett eredeti részlet, ahol a betűk egy szívhang EKG–jelébe változnak, majd lassan megszűnik a szívverés, hogy a borító alján még egyet dobbanjon, az újjászületés reményében. A bemutatón Veres László Zsolt érmihályfalvi református kántor a szerző korábbi tanártársaként közreműködött, az alkalomhoz illő zeneszámokkal: Hatikvah (Remény – a zsidóság himnusza), Hava nagila (Örvendezzünk), és Hevenu shalom aleichem (Legyen a béke mivelünk), utóbbi éneklésébe a közönséget is bevonva. A bemutatót dedikálás zárta, a 15 lejért megvehető könyv az eseményt követően egyelőre csak a székelyhídi könyvtárban volt megvásárolható, de a szerző ígérete szerint – tekintettel a várható érdeklődésre – máshol is hozzáférhető lesz.