A múlt hagyatékairól értekeztek

A Partiumi és Bánsági

Műemlékvédő és

Emlékhely Társaság

(PBMET) hétvégi honismereti

konferenciája keretében számos

érdekes előadás gazdagította

a programot. A meghívott vendégek,

előadók, szakemberek húsz perces

értekezéseket tartottak. A rövidre

szabott, de annál érdekesebb

előadások a Kárpát-medence,

ezen belül is elsősorban a Partium és

a Bánság magyar vonatkozású

történelmi hagyatékairól,

jeles személyiségeiről, elfelejtett

értékteremtőiről

szóltak. A konferencia első napján a

délutáni programok

lebonyolítója Ujj János, aradi

történész volt. A

délutáni előadások

sorát Mihálka

Nándor nagyváradi

történész kezdte meg, aki a

váradi vár északi

kazamatának régészeti

kutatásairól számolt be. 2007-ben

vette kezdetét az a feltárás,

melynek eredményeképpen számos

értékes régészeti lelet

került a felszínre. A Csonka

bástyánál végzett

kutatások során többek

között egy középkori

lakóházat tártak fel

(részben), továbbá egy

késő reneszánszkori

óvóhelyet, lőporraktárt is.

Egy kovácsműhely fémanyagára

is rábukkantak. A leletek között

török kor előtti

rézedények, reneszánsz és

gótikus faragott kövek, rengeteg

fémanyag,  kerámiák,

kályhaszemek stb. találhatóak meg.

Iskolák

névadóiról

Ezt követően Tárcsi

Erika „Egy intézmény

megálmodója és

létrehozója” címmel tartott

előadást, melyben Schaffer Károlyt,

a temesvári siketnémák

iskolájának

megalapítóját mutatta be. Az

intézet 1885 október elsején

indult, 12 tanulóval. A régió

fontos intézetévé nőtte ki

magát, egészen 1948-ig, amikor is

államosították. Impozáns

épületében jelenleg is iskola

működik. Tárcsi Erika felhívta

a figyelmet, hogy még csak egy

emléktábla sem őrzi az

iskolaalapító nevét az

intézet épületén. Az aradi

Matekovits Mihály

előadásában olyan Arad megyei

iskolákat mutatott be, melyeknek

névadói a bánsági

magyarság jeles, de kevésbé ismert

képviselői voltak. Az előadó

kifejtette: fontos, hogy a

helytörténészek

tanulmányokban állítsanak

emléket az olyan iskolák

névadóinak, akik kevésbé

ismertek.

Bocskai szobor

A budapesti Berek Lajos autodidakta

szobrászművész, nyugalmazott

mérnök ezredes Bocskai István

közterületi szobrairól

értekezett. Megtudhattuk, hogy összesen 37

szobor állít emléket Bocskai

Istvánnak a világon. Ezek közül

kettő a Kárpát-medencén

túl található: az egyik

Svájcban, míg a másik Sanghajban.

Az előadó hozzátette, hogy

sajnálatos, hogy Nagyváradon - ahol

főkapitány volt – a mai napig nem

létezik Bocskai-szobor. Azt is megjegyezte, hogy

az általa készített

köztéri szobrokért sohasem

számolt fel tiszteletdíjat...A

délután folyamán az utolsó

előadást Dánielisz

Endre tartott meg a programban szereplő

Cs. Nagy Zoltán előadása helyett. A

nagyszalontai történész

értekezése a hajdúkról,

illetve Bocskai Istvánról szólt.

Az utolsó két előadáshoz

kapcsolódott az a kiállítás

is, mely Bocskai István dokumentumaiból

nyílt a díszterem előtti csarnokban.

A kiállítást Meleg Vilmos

színművész és Kupán

Árpád történész

nyitotta meg. A konferencia résztvevői

késő délután

várlátogatáson, illetve

városnézésen vettek

részt.   
Mészáros Tímea