Jövőtől még nem lép életbe

Miután a képviselőház kisebb-nagyobb módosításokkal elfogadta a tanügyi törvénytervezet, az másfél hónapja a szenátus elé került, ők hozzák ugyanis a végső döntést. A szenátus tanügyi bizottságában öt hete folyik a tanügyi törvény vitája, ezidáig azonban a meglévő 327 cikkelyből csak 66-ot sikerült megtárgyalni, nyilatkozta lapunknak Bokor Tibor, a szenátus tanügyi bizottságának egyetlen RMDSZ-es tagja, aki megfelelő tapasztalattal rendelkezik az egyetem előtti oktatásban, hiszen 22 éve dolgozik fizika szakos tanárként, majd igazgatóként a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban. Elmondása szerint a 11 tagú tanügyi bizottság hetek óta reggeltől estig folytatja a szakmai vitát, amit csütörtökön zártak le. Megegyezés született arról, hogy augusztus végén folytatják a munkát, miután minden cikkelyt megtárgyaltak, azután kerül a tervezet a szenátus elé szavazásra, ami annyit jelent, hogy a törvény nem léphet érvénybe a következő tanévben. A szenátor kihangsúlyozta: „Mindent amit mi szerettünk volna, sikerült elérni, egy cikkelynek kértem az elhalasztását, ami Románia történelemének és földrajzának anyanyelven való tanítását illeti. A bizottság csak IX. osztályig egyezne bele ezen tantárgyak magyar nyelven történő oktatásába”. Bokor Tibor elmondta, a szakbizottság tagjai az adott párt vezetésének elképzeléseit képviselik, így nagy eséllyel a bizottság által elfogadott cikkelyeket a szenátus plánuma is megszavazza majd.

Újdonságok

A tanügyi bizottság több olyan javaslatot is elfogadott, amelyek újdonságként szolgálnak az új tanügyi törvénytervezetben. Eszerint 5 éves kortól lenne kötelező az oktatás az óvodai előkészítő csoportban, azután hat évesen lépnének a gyerekek a négy éves elemi ciklusba. Az általános iskola a IX. osztállyal érne véget, újdonság viszont, hogy itt nem fejeződne be a kötelező iskolai oktatás, hanem a diáknak döntenie kellene, hogy a két éves szakiskolát, vagy a líceumot választja, így a kötelező oktatás 11 éves lesz, ezzel együtt visszaállítják a szakiskolai képzést, hisz komoly szakmunkás hiány van több területen. Bokor Tibor javaslatára mid a műszaki, mind az elméleti líceumok négy évesek lennének, hiszen, „ha egyszerűsíteni akarjuk a tanterveket, csökkenteni az óraszámokat, akkor a három éves elméleti líceum pont az ellenkezőjét váltotta volna ki”. Tehát ez azt jelenti, hogy a diákok a XIII. osztály elvégzése után fognak érettségizni. Az új törvény lehetőséget ad a tanagyak délutáni elmélyítésére, hogy ezt milyen formán teszik, annak eldöntésében nagy önállóságot kapnak majd az egyes iskolák. A tanárok délutáni munkáját a minisztérium fizeti majd, a diákok étkeztetését viszont nem finanszírozza. Nagyon fontos döntés, hogy mind a felekezeti, mind a magánoktatás részesülni fog az alapfinanszírozásból az egész oktatási folyamat során, viszont az épületek karbantartását, felújítását, a pályázatokból történő finanszírozásokat ezeknek az iskoláknak önállóan kell megoldaniuk. Szintén Bokor Tibor javaslatára a testnevelés, rajz, zene, és vallás tantárgyakból a diákok ezentúl nem kapnak jegyet, hanem az I-IV-ben megszokott minősítéseket. „Sokéves tanári munkám során azt tapasztaltam, hogy mind a diákok, mind a szülők folyton a jegyeket hajhásszák, hogy ezt a terhet levegyük a vállukról, úgy döntöttünk, hogy a X. osztályba való felvételin nem vesszük figyelembe az iskolai átlagot”, taglalta Bokor, rámutatva ugyanakkor arra, hogy mindenütt másképp osztályoznak, ezért a korábbi eljárás nem volt igazságos. A líceumba való felvételi lényegesen megváltozik. Eszerint a diákok egy a mostanihoz hasonló jelentkezési űrlapot fognak kitölteni. Azokba a líceumi osztályokba, ahol túljelentkezés lesz, oda az iskola felvételit tart, és az intézmény szaktanárai döntik el a követelményeket, ezt azonban két évvel a felvételi előtt a diákok tudomására kell hozniuk. Amennyiben a diák nem vesz részt a vizsgán, akkor esik a jelentkezési lapon bejelölt első opciója. A felvételi átlagot a következőképpen fogják kiszámítani: 30%-ot ér majd a korábban említett vizsgajegy, 40%-ot a IX.-ben megtartott országos felmérő, és 30%-ot a diák portfóliója. A portfólióban a diák kilenc éves év végi minősítése szerepel majd, amit egy minisztérium által kidolgozott kulcsrendszer szerint fognak pontozni. A szakiskolákba a portfólióval iratkozhatnak majd be a diákok. Az ezután megmaradt helyekre egy második elosztás lesz, ahol az országos felmérő 60%-ban, a portfólió pedig 40%-ban számít majd. A IX.-es országos felmérőn a román, magyar és idegennyelv írásbelin kívül, lesz egy felmérő matematikából és természettudományokból. Szóbelit csak társadalomtudományokból kell tenni. Ezenkívül a diákoknak évközben még egy gyakorlati számítástechnikai vizsgát is le kell tenniük.

Pándi Annamária