Dinnyekrízis Piskolt községben

Piskolton mintegy száz gazda döntött úgy, hogy ebben az évben nagyobb területen termeszt görögdinnyét. A termelők nagy része legalább fél hektáron, de sokan ennél nagyobb területeken is minőségi vetőmagot vetettek néhány héttel ezelőtt. Ezt követően a hirtelen és váratlanul érkező hideg és meleg frontok gyors váltakozásai és a hatalmas mennyiségű csapadék miatt az ültetvények háromnegyed része pusztult el a község egész területén. Az egyik piskolti termelő, aki napi rendszerességgel gondozza és ápolja a görögdinnye palántáit, annak a véleményének adott hangot, hogyha egy gazda legalább kétnaponta nem néz rá a dinnyeföldjére, akkor búcsút mondhat az egész évi termésnek.

 

Kovács Endre, Piskolt község alpolgármestere is azok között a gazdák között van, aki számára még van remény arra, hogy ebben az évben jó termést tudjon produkálni. „A száz dinnyetermesztőből csupán 20-25-en maradtunk összesen” - sajnálkozott az alpolgármester hozzátéve, hogy a görögdinnye nagyon kényes és érzékeny gyümölcs, termesztése ilyen időjárási feltételek mellett rendkívül kockázatos. „Olyan, mint a lottó, viszont a lelkiismeretes és gondos ápolást meghálálja a dinnye” - fogalmazott Kovács, aki elmondta, hogy egy hónappal ezelőtt tette a földbe a minőségi vetőmagokat és az eltelt négy hét alatt hatszor permetezte és háromszor kapáltatta meg az összesen egy hektárnyi dinnyeültetvényét, amely a háza mögötti kertben található. „Ha csak egyet is elmulasztottam volna ezek közül a munkálatok közül, számomra is csak a palánták kitárcsáztatása maradt volna az egyetlen megoldás” - hangsúlyozta az alpolgármester. Mint megtudtuk, azok a piskolti gazdák, akik kénytelenek voltak kitárcsáztatni az elpusztult dinnyeültetvényeiket, a szabaddá vált termőterületen késő őszi káposztapalántákat ültettek, hogy ezzel próbálják kompenzálni az eddigi veszteségeiket.