Emléktáblát avattak Berenden

Az ünnepség kora délután istentisztelettel kezdődött, ahol a berendi református templomban a gyülekezet lelkipásztora, Mihály István a Máté evangéliuma 5. részéből a sokak által jól ismert „Hegyi beszéd” egy részletét olvasta fel alapigeként. Az igehirdető prédikációjában kiemelte, hogy a felolvasott ige Jézus Krisztus tanítása, amely tulajdonképpen egy program-beszéd és amelyben a boldogság megtalálása a legfontosabb cél. A lelkipásztor hangsúlyozta, hogy ezt az ősi tanítást az 1848-as ősök és hősök nagyon jól ismerték és eszerint cselekedtek. Ezek után feltette a kérdést, hogy kinek, mit jelent ma a legfőbb boldogság: Pénzt? Egészséget? Békességet? Szeretetet? Mint mondotta, ki-ki döntse el magában ennek megválaszolását.

Nem egy nap csupán

Ezt követően Mihály István lelkipásztor arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy az igazi és őszinte emlékezés nem korlátozódhat csupán csak egy napra. „Az előttünk járókról, akik vállalták a megaláztatásokat, sőt a halált is, mindig szent kötelességünk megemlékezni” – mondotta, majd azt hangsúlyozta ki, hogy annak a népnek, amely nem ismeri a múltját, nem lehet jövendője sem. Ezt követően elismerően szólt a megcsappant lélekszámú, 46 fős berendi református közösségnek arról a törekvéséről, amely az 1848-as forradalom és szabadságharc hősi halottainak állít emléket azzal az emléktáblával, amelyet most fognak felavatni. „Megfogyva bár, de törve nem...” - zárta mondanivalóját a lelkész a jól ismert szavakkal. A prédikáció után Kónya László főtanfelügyelő-helyettes tartott történelmi emlékbeszédet az istentiszteleten résztvevőknek, majd a szatmárudvari és berendi Ifjúsági Keresztyén Egyesület tagjai mutattak be színvonalas ünnepi műsort.

Koszorúztak is

Az istentisztelet után a jelenlévők átmentek a templomból a Petőfi-imaterembe, ahol ünnepélyes keretek között avatták fel a református egyházközség és a helyi RMDSZ-szervezet támogatásával elkészült 1848-as emléktáblát, amelyet a jelen levő egyházi és önkormányzati képviselők meg is koszorúztak. Mihály István lelkipásztor az ünnepség után lapunknak elmondta, hogy a márványtáblát az egyházközség vásárolta, a kőfaragási munkálatok költségeinek kifizetését pedig a helyi RMDSZ-szervezet vállalta magára. Az emléktábla-avatási ünnepség szeretetvendégséggel zárult.