Mi az igazság?
Az EMI-sek azzal folytatták beszámolójukat, hogy Bolojan azt állította, hogy nem kezdték el cserélni a városban régi utcanévtáblákat, csak oda kerültek új táblák, ahol a lakók ezt kérték, vagy ahol a régiek megrongálódtak. „Csakhogy új utcanévtáblát találtunk olyan utcákban is, ahol nem is lakik senki, tehát a lakók ezt nem kérhették, továbbá olyanokat is, ahol az új mellett ott volt a még teljesen ép, régi utcanévtábla is, tehát rongálódásról sem lehet beszélni” - jelezte Csomortányi. Az EMI-seknek az a félelmük, hogy a városban a városvezető állításaival szemben megkezdődött a régi utcanévtáblák cseréje, de úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a kétnyelvűséget ebben a kérdésben. Az EMI-sek felhívták a figyelmet arra, is, hogy az ő találkozójukat követően az EMNT-nek volt egy egyeztetése Biró Rozália alpolgármesterasszonnyal, és Biró Rozália kijelentete azt, hogy napirenden van a magyar utcanévtáblák ügye és két-három hónapon belül megoldás születik a kérdésében. A fiatalok felhívták a figyelmet arra, hogy ez a kijelentés éles ellentétben áll azzal, amit Ilie Bolojan február 11-én nekik mondott. „És ha már magyar utcanevek, akkor oda kellene figyelni arra, hogy ne Madach , vagy Gheorghe Doja nevek szerepeljenek az utcaneveken” - tette hozzá Barta.
Nyilatkozatháború
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének hétfői sajtótájékoztatóján a szervezet vezetői felidézték Szabó Ödönnek a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökének egyik sajtóban megjelent nyilatkozatát, amelyben a politikus felsorolja azt, hogy az elmúlt húsz évben milyen megvalósításai voltak az RMDSZ-nek a kétnyelvűség terén. „Nem kisebbíteni akarom az élesdi RMDSZ érdemeit, de például az, hogy „Beiusului” utca, nem magyar utcanév” - szögezte le ennek kapcsán Csomortányi. Idézték Szabó Ödön egy másik sajtónyilatkozatát is, amelyben elmondásuk szerint a politikus kijelenti, hogy ostobaság a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé nyilvánítani, hiszen törvény biztosítja az anyanyelvhasználati jogot. Csomortányi elmondása szerint a 215/2001-es törvény valóban rendelkezik a hivatali anyanyelvhasználati jogról, csakhogy azt nem tartják be Romániában, arra hivatkozva, hogy nem fogadták el a törvény alkalmazását szabályozó módszertant. Mindemellett egy jogelv szerint mindazt szabad, ami nem tilos, tehát teljesen törvényes lenne, ha például egy építkezőnek kétnyelvű építési engedélyt állítanának ki - vélekedett Csomortányi és Barta Béla alelnök. Arra a kérdésünkre, hogy mi a véleményük arról, hogy a váradi helyi tanács RMDSZ frakciójának kezdeményezésére a földtörvény alkalmazására vonatkozó hivatalos értesítőket ezentúl magyarul is kiállítja az önkormányzat, Csomortányi így fogalmazott: „Felháborító szemtelenség, hogy húsz év elteltével azzal áll elő az RMDSZ, hogy azok a magyar emberek, akiknek a földtulajdona kézen-közön eltűnt, ezentúl egy féloldalas magyar szöveget is kapnak arról, hogy nincs meg a földjük. Kikérjük magunknak ezt a fajta cinizmust!” Barta Béla hozzátette, hogy van ellenpélda is: „nem örültünk annak, amikor Csuzi István pártot váltott, de a nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat igazgatójaként mindenféle sajtófelhajtás nélkül kétnyelvű feliratokkal látja el a tömegközlekedési járműveket, a megállókat.”
Románosítás?
A fiatalok reagáltak a Radu Tirle Bihar Megyei Tanácselnök és a Bihar megyei RMDSZ közötti nyilatkozatháborúra is. Különösen az foglalkoztatta őket, hogy honnan veszi Kiss Sándor RMDSZ-elnök azt, hogy az elkövetkező évtizedekben mintegy százezer ember jön majd a Nagyváradra, vagy a metropolisz övezetbe. Nagy József Barna a szervezet tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy Kiss Sándornak évek óta visszatérő rögeszméje az, hogy a város lakossága nagyon fog nőni fog. A lakosság a városban folyamatosan fogy, Nagyvárad polgármesterei állandóan azt mondják, hogy vegyük figyelembe az etnikai realitásokat, és azt, hogy a város magyarsága folyamatosan csökken. Emellett a román állam megkönnyítette a Moldovai Köztársaság polgárai számára azt, hogy román állampolgárságot kapjanak. Kiss Sándor fenti víziója kéz a kézben halad a fent jelzett dolgokkal - jelezték az EMI-sek, akik arra utaltak felsorolásukkal, hogy tudatos románosítás történik a városban illetve Bihar megyében.
Bolojan cáfol
Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere lapunk megkeresésére válaszolva cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyeket az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének tagjai szerinte csak a szájába adtak.
A polgármester elmondta, hogy a belgiumi francia-flamand vita kapcsán mondott szavai nem az anyanyelvhasználatra vonatkoznak, hanem arra, hogy hülyeség lenne ha a nemzeti viták Belgium kettészakadásához vezetnének. Bolojan hozzátette: valóban beszélt az EMI-seknek arról a két embercsoportról, akik nem tudnak, illetve nem akarnak románul beszélni a közhivatalokban. „Igen, vannak olyan, főként idős emberek, akik nem tudnak románul, őket a jóérzés is azt diktálja, hogy segítsük eligazodni a hivatalban, míg azok, akik nem akarják beszélni a többség nyelvét, azok hátrányba kerülnek” - folytatta Bolojan, aki arra már nem emlékszik, hogy azt mondta volna, hogy tiszteletlenség a román állammal és annak intézményeivel szemben az, ha egyes polgárok nem szólalnak meg románul, holott tudnak beszélni az állam nyelvén. „Ez a beszélgetés két héttel ezelőtt zajlott le, nem emlékszek én már arra, hogy egészen pontosan milyen mondatok hangzottak el” - fogalmazott Bolojan, aki a hivatali anyanyelvhasználat kapcsán hozzátette: a nagyváradi polgármesteri hivatalban most is van lehetőség arra, hogy magyar nyelven forduljanak a polgárok az ügyintézőkhöz, és amikor az egységes ügyfélszolgálati iroda megvalósul, ez a lehetőség akkor is létezni fog.
Pap István
