Magyarnak lenni, megmaradni Tenkén

Ebben jelentős szerepet játszik az a

Művelődési és Honismereti

Kör is, melyet havi rendszereséggel

hívnak össze irodalmi, zenei, honismereti

előadások és

beszélgetések formájában. A

legutóbbi találkozón volt

szerencséje e sorok

írójának is részt venni. A

nyolcvan éves Csoóri Sándor magyar

költő, esszéíró,

prózaíró és politikus

köszöntésére és gazdag

munkásságával való

ismerkedésre gyűltek össze a

hívek, mintegy huszonöten. A

„Magyarnak lenni, megmaradni” címmel

összehívott este meghívottja

Földes Bató Ida

színművésznő és V.

Szabó János

újságíró volt, akik

közreműködésével sokan

kedvet kaphattak Csoóri Sándor

műveinek olvasásához, gazdag

életművének

átlapozásához.

Ki is Csoóri Sándor?

Az 1930. február 3-án, Zámolyon

született Csoóri Sándor

életrajzát Szabó János

újságíró mutatta be.

Elhangzott, hogy a többek között

József Attila, Kossuth és Prima

Primissima díjas szerző nagy

érdeklődést tanusított

Erdély iránt, a hatvanas

évektől kezdődően sokszor

megfordult itt feleségével népi

gyűjtésekért.

Forgatókönyvíróként

körülbelül tíz évig

tevékenykedett, az ő nevéhez

fűzhető az Ítélet

című film, mely Dózsa György

végnapjait eleveníti meg, ugyanakkor az

ismertebb Tízezer nap, mely a paraszti

világ három évtizedének, az

életformaváltás

drámájának a sűrített

bemutatása. Erőfeszítései

ugyanakkor politikai és nemzeti síkon a

magyarság lelki egységének

megteremtésére, önismeretének

mélyítésére

irányultak. A Magyarok

Világszövetségének

elnökeként (mely a jelenlévő

előadók szerint sohasem

működött olyan jól, mint

1991–2000 között, elnöksége

idején) az ő fejében pattant ki a

Duna Televíziónak ideája is,

melyet mint a „mozaiknemzetet egyben

láttató nagy eszköz”-nek

tekintett.

Anyám fekete rózsa

Szabó János kitért Csoóri

Sándor szociográfiai

tevékenységére is. Földes

Bató Ida színművésznő

időközben az aktuális

témához illő lírát

és prózát olvasott fel

Csoóri Sándor

munkásságából. Az

édesanyjához írt versek

közül felolvasta az Anyám szavai

és az Anyám fekete rózsa

című verseket, melyeket meghatottan

hallgatott meg a főleg hölgyekből

álló közönség. Nagy

derültséget váltott ki A Fecske a

templomban című elbeszélés

is. Sok egyéb irányú, a

munkásságát jól

reprezentáló mű is felcsendült

még a két előadó

tolmácsolásában. A

találkozó végén a

Csoóri Sándorhoz fűződő

személyes élményekről is

beszámoltak a résztvevők.

Változatos program

A Művelődési és Honismereti

Kör legközelebbi alkalmai is

ígéretes programmal csalogatnak, tudtuk

meg Berke Sándor tiszteletestől.

Február 4-én egy trianoni

megemlékezés lesz és 25-én

pedig Sarusi Mihály Táncsics és

József Attila díjas magyarországi

írót fogadják. Márciusban

Bachra emlékeznek, míg októberben

Erkelre. A találkozók

állandó szalontai meghívottja

Karczagi Sándor tiszteletes, de gyakran vesz

részt Zuh Imre vagy Ille Erzsébet is.

Tavalyi meghívottak közül a

tiszteletes kiemelte Sipos Gábort, a

Kolozsvári Református

Levéltár vezetőjét,

továbbá a békéscsabai Ugrai

Gábort és László

Andreát.

Mészáros Tímea