ERDON Helyi hírek

2009.07.28. 08:30

Dsida helyett Picasso utca

<p>Kolozsv&#225;r - K&#246;zigazgat&#225;si<br /> b&#237;r&#243;s&#225;ghoz fordul az RMDSZ a<br /> kolozsv&#225;ri Dsida Jen&#337; utca nev&#233;nek<br /> megv&#225;ltoztat&#225;sa miatt. A<br /> n&#233;vcser&#233;t, a lak&#243;k<br /> k&#233;r&#233;s&#233;re hivatkozva a<br /> korm&#225;nyp&#225;rti polg&#225;rmester t&#369;zte<br /> napirendre a tan&#225;cs&#252;l&#233;sen.</p>

Az RMDSZ frakció, kompromisszumként egy

másik magyar nevet javasolt, helyette a

román tanácsosok Pablo Picassora

keresztelték át a Hajnal negyedben

találtható utcát,

anélkül, hogy javaslatukat a megyei

utcanévadó bizottság

véleményezte volna.

A lehetséges utcanevek listáján -

melyet jóváhagyott a névadó

szakbizottság - nem szerepel Pablo Picasso.

Az RMDSZ a szabálytalanságra hivatkozva

próbálja meg

érvényteleníteni a

névváltoztatást.

Molnos Lajos, városi tanácsos

veszélyesnek tartja, hogy a

névváltoztatás precedenssé

válhat. Ugyanis az a harminc-negyven utca magyar

neve - amit az utóbbi öt-hat évben

sikerült Kolozsváron magyar

személyiségekről elnevezni - el fog

tűnni.

Dsida vagy Sida?

A Dsida Jenő utcanév

állítólag azért zavarta az

ott lakókat, mert hasonlít a Sida

szóhoz, ami az AIDS betegség román

megfelelője.

Kolozsváron alig maradt magyar utcanév a

kommunista diktatúra után. A

Funar-korszakot követően többnyire csak

a város terjeszkedésével

keletkezett új utcáknak adtak egy-egy

magyar nevet.

Ha az arányokat vesszük, hogy

Kolozsváron hány magyar és

román él, akkor nem harmincöt utca

lenne magyar nevű, hanem legalább

százhetven - mondta Asztalos Lajos,

helytörténész.

Az RMDSZ tanácsosok hiába érveltek

azzal, hogy Dsida Jenő a házsongárdi

temetőben nyugszik, és

műfordításaival a román

irodalom megismertetéséhez is

hozzájárult. A román

többség úgy döntött

Kolozsváron nem viselheti utca a fiatalon

elhunyt költő nevét.

Szabédi László nevét sem

szavazták meg

Egy megyei névadó bizottság

jóváhagyja az előzőleg javasolt

neveket. Utána a városi tanács

bizottsága javasolja a nevet a városi

tanácsnak. Ezek után pedig városi

szavazás következik az

utcanévről - mondta Csoma Botond,

városi tanácsos. A

tanácsülésen az egyik napirendi pont

több utcanév megváltoztatása

volt. A tanácsosok javasoltak egy másik

nevet, de a polgármester azzal érvelt,

hogy az ott lakók kérték a

változtatást, mert nem tudják

kimondani az utcájuk nevét. A

tanácsosok erre azt mondták, hogy

rendben, akkor legyen egy másik magyar

személyiségről nevezzék el az

utcát. Szabédi Lászlót

javasolták. Erre a polgármester az

ülés előtt rábolintott. De a

szavazáson csak az RMDSZ-es tanácsosok

szavaztak Szabédi László neve

mellett. Sorin Apostu tagadta meg a turisztikai

információk magyar

feliratozását is.

Barátságtalan gesztusok sorozata

Csoma Botond szerint ezek nagyon

barátságtalan gesztusok egy

koalíciós partnertől. A

városfejlesztési stratégia egyik

alfejezete a multikulturalizmusról szól.

Ez előírja, hogy Kolozsváron

négy nyelven kell feliratozni az

emlékműveket: románul, magyarul,

angolul és németül. Ez egy

érvényben lévő tanácsi

határozat. Kolozsvár városi

tanácsa huszonhét tagú, ebből

öten RMDSZ-esek. Egy tanácsi

határozat elfogadásához

tizennégy szavazat kell.

Forrás: Duna tv

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!