Az élménytér művészi kérdései

A hétfő délután

megnyított kiállítás -

melyen közreműködött F.

Bathó Ida

színművésznő - a Partiumi

Magyar Művelődési Céh

és a Pro Universitate Partium

Alapítvány kilencvennyolcadik

önálló rendezvénye. Az

egybegyűlteket Barabás

Zoltán költő

köszöntötte, aki

méltatásában következetes

programmal rendelkező művésznek

nevezte Ferenczy Bélát.

Meglátásában az ünnepeltet

évtizedek óta az

"élménytér" művészi

kérdései foglalkoztatják, ami

jelenti azt a környezetet, amelyben él

és megnyilvánul, az általa nagyon

kedvelt Nagyváradot, Torockót és

Kalotaszeget. A PMMC igazgatója annak a

meggyőződésének adott hangot,

hogy sajnos a 21. században kevesen

tudják értékelni és

megbecsülni ezt a szép és gazdag

világot, ezért a tárlat

mentőöv lehet azok számára,

akiknek fontos a kultúránk és

épített örökségünk.

Kifejező eszköz

"Ferenczy Béla számára a vonal a

legtöbbet kifejező eszköz", jelentette

ki Tuduka Oszkár műkritikus, tanár,

aki egyebek mellett a művész

kitünő megfigyelő

képességére és fiatalos

lendületére hívta fel a figyelmet.

Úgy vélte: az érzelmeket

ébresztő, gyönyörű

színezésű képeket

tanulmányozva az újra alkotó

képességnek lehetünk a tanúi,

nem a valóság egyszerű

lemásolásának. A tusrajzok,

grafikák, akvarellek és pasztellek

ugyanakkor nosztalgikus érzelmeket

ébresztenek bennünk, felelevenednek a

Holnap városának

emlékképei.

Ferenczy Béla szerint a képek

önmagukért beszélnek. Bevallotta: a

házak lerajzolása fegyelemre

tanítják őt,

különböző napszakokban szeret

alkotni, leginkább szombaton és

vasárnap. Sokszor visszatér a

helyszínekre és szomorúan

tapasztalja, hogy eltüntek lámpák

vagy homlokzatrészek. Büszke rá,

hogy a lánya a menedzsere és a fia

szintén képzőművész,

akárcsak arra, hogy jelen pillanatban

három európai városban is

megtekinthető

Ferenczy-kiállítás.

Ciucur Losonczi Antonius