Kolozsvári aláírásgyűjtés a magyar feliratozásért

A törvényes

előírások

értelmében egy, az

állampolgárok által

kezdeményezett határozat-tervezet a helyi

tanács elé terjeszthető, ha azt

aláírja az érintett

helyiség állandó lakhelyű,

szavazati joggal rendelkező

állampolgárainak legalább öt

százaléka, jelen esetben csaknem 14 ezer

kolozsvári. Amennyiben ez

megtörtént, a helyi tanácsnak meg

kell tárgyalnia az előterjesztett

tervezetet és dönteni annak

elfogadásáról vagy

elutasításáról.

Sorin Apostu polgármester

néhány hete jelentette be: román,

francia és angol nyelvű ismertető

táblákat helyeznek el a város

több mint száz műemlék

épületén. A magyar nyelvű

feliratoktól a városvezető

elzárkózott, mivel szerinte a magyar nem

nemzetközi nyelv. Apostu később

megjegyezte, hajlandó megvitatni a magyar

feliratok elhelyezésének

javaslatát, amennyiben azoknak

költségeit a szóban forgó

műemlék-épületek

tulajdonosai kifizetik.

Az RMDSZ szombaton Kolozsváron

sajtótájékoztatóján

Kelemen Hunor ügyvezető

elnök reményét fejezte ki, hogy

kezdeményezésük a megfelelő

nyomásgyakorlás lesz arra, hogy a

polgármester megértse a város

kultúráját és gyakorlatba

ültesse a valós multikulturalizmusra

irányuló törekvésük. Az

RMDSZ úgy véli, nem

szabad megengedni, hogy visszatérjenek azok az

idők, amikor Gheorghe Funar volt

Kolozsvár polgármestere, és

bármilyen nyelven fel lehet tüntetni a

város nevét, csak magyarul nem. A

városvezetésnek hangsúlyt kell

fektetnie ugyanakkor arra, hogy Kolozsvár

sokszínűségét

megjelenítse a város utcáin,

épületein. Ily módon a

városba látogató turisták

tudomást szerezhetnek a városban

élő nemzetekről és

megismerhetik a valódi multikulturális

Kolozsvárt. Megemlítik, Szebenben,

Nagyváradon, Segesváron, Nagyenyeden is

vannak magyar feliratok, miközben a magyarok

aránya nem éri el a

közigazgatási törvény

által a magyar feliratok kötelező

használatáért előírt

húsz százalékot.

Az

aláírásgyűjtést

kezdeményezők érvei szerint

indokolatlan a műemlék-, vagy

bármilyen közérdekű

feliratozás nyelvi opcióit egyes nyelvek

nemzetközi jellegével

alátámasztani, hiszen nem csak az angol

és francia, hanem például az

német, olasz és spanyol is

nemzetközi nyelvnek számít,

és mindegyik - akárcsak a magyar -

hivatalos európai nyelv. Indokolatlan ugyanakkor

a magyar nyelvű feliratozás

költségeit emlegetni, hiszen a város

lakosságának csaknem húsz

százaléka magyar ajkú, és

adójával hozzájárul a

város

költségvetéséhez.

Ráadásul egy nyelv használata

nyilvános feliratokon az azt beszélő

közösség identitásának,

múltjának,

kultúrájának tiszteletben

tartását bizonyítja.