„Krisztus a jövő, együtt követjük őt!”

Az előzményekről és az

eseményről Veres- Kovács

Attila tiszteletes, zsinati tag nyilatkozott

hirportálunknak. Mint kifejtette, a

Kárpát-medencei Magyar Református

Egyház 1881-ben egy közös zsinaton

megalkotta a református egyház

egységes jogrendjét. Aztán

jött az első világháború

vége, és ezt a nemcsak jogilag, de

területig is egységes református

egyházat darabjaira szakította a trianoni

szerződés. Objektív okok miatt nem

lehetett helyrehozni az egységet, várni

kellett a kommunizmus bukásáig. A

kilencvenes évek elején éppen a

Királyhágómelléki

Református Egyházkerület

kezdeményezte az 1881-es zsinat

helyreállítását, a

Kárpát-medencei református

egyháztesteknek az

egyesülését. Ebben a KREK

püspöke járt az élen, azonban a

nemzetközi egyházi fórumok

ellenállásába

ütközött ez a törekvés.

"Magyarázkodnunk kellett, hogy ez nem

határmódosításokat jelent,

hanem a lelki egység

helyreállítását, hiszen mi

hitvallásosságunkban

egybevágóak vagyunk", emlékezett

vissza a lelkipásztor. Az

egyházkerületben dolgozó

munkatársak aztán Tőkés

László

kezdeményezésére indítványozták

a Magyar Reformátusok

Világszövetségének

létrehozását, illetve a Magyar

Református Egyházak

Tanácskozó Zsinatát, amelyet be is

jegyeztek, és ez már jogi formája

volt a Kárpát-medencében

létező református

egyházaknak. Hogy időközben mi

történt, hogy ezt a már

meglévő és gyakorlatilag is

jól működő szervezetet

miért cserelték fel, nem tudni.

A KREK kezdeményezte

Egy biztos: mintegy négy évvel

ezelőtt kezdődött el az a folyamat,

amikor alulról építkezve az

egyházmegyék

vezetőségéből

álló szervezet, vagyis a Generális

Konvent megalkotta az egységes magyar

református egyháznak azt az

alkotmányát, melyet most 

május 22-én Debrecenben hatalmas

ünnepség keretében kihirdetnek. E

héten pénteken tehát az

egységes alkotmányát fogják

kihirdetni a Kárpát-medencei Magyar

Református Egyháznak, amelyet

aztán az egyháztesteknek a zsinatai

elfogadnak majd, így a Romániai

Református Egyház Zsinata is

törvénybe fogja iktatni. "Mint a

Romániai Református Egyház 1990

óta folyamatosan zsinati tagsággal

bíró tagja hangsúlyozom, hogy ezt

 régóta várja az

egyházunk. Fontos azonban, hogy mi,

királyhágómellékiek ne

úgy menjünk Debrecenbe, mint akiknek

feltálalták ezt a

lehetőséget, hanem mint akik

kezdeményezői voltak ennek. Ha

manapság ezt sokan hajlamosak is elfelejteni, mi

nem szabad ezt elfelednünk", hangsúlyozta

Veres-Kovács Attila.

Véletlenek nincsenek

- Nem véletlen egyébként, hogy

áldozócsütörtök

és püspösd  között

zajlik ez az esemény.

Áldozócsütörtökön

ugye Krisztus felment a mennybe.

Református hitvallásunk azt mondja, hogy

bajvívónk van nekünk ott, aki az

Atya jobbján ülve érettünk

szüntelenül könyörög,

pünkösdben pedig elküldi az ő

lelkét, amellyel minket megszentel, azaz

magának kiválaszt. Krisztus, a mi

bajvívónk és a

Szentlélek, aki által itt van,

hitelesíti tulajdonképpen ezt az

eseményt és mi hisszük, hogy ebben

van a jövője is. Reméljük azt,

hogy nem emberi akarat fog beteljesülni, hanem az

Isten rendelése válik

nyilvánvalóvá. Minden politikai

akarattól függetlenül hiszem azt, hogy

a nemzet egyesítésének egyik

alapvető feltétele az, hogy a felekezetek

megtalálják egymást, és

egyesüljenek. Ez legyen az alap, amelyre

aztán rájönnek a

felépítmény

különböző

intézményei, amelyek aztán

megteremtik a tényleges, nem csak lelki

egységet, nyilatkozta, Veres-Kovács

Attila lelkipásztor.

Jelképes események

Több jelképes esemény is

történik a pénteki napon. Mindenki

visz magával egy marék

földet, amit a debreceni Nagytemplom

előtt elhelyezett életfa tővére

hordanak majd rá. Az életfa

 körül ugyanis a

Kárpát-medence rajzolódik ki, erre

kerül rá a Kárpát-medence

különböző részeiből

származó föld, amiben feléled

majd a református egyházat

jelképező életfa. A kilenc ág

az egyházkerületeket, a rajtuk levő

levelek pedig az egyházmegyék

számát szimbolizálják. Lesz

egy két óráig tartó

körmenet is, mely a templom előtti

téren felállított és az

egyházkerületeket megjelenítő

sátrakat látogatja meg, mintegy

körbemenve a Kárpát-medence

valamennyi egyházrészén. A

körmenethez tehát fokozatosan csatlakoznak

az egyháztestek, hogy aztán a menet

visszaérjen a Nagytemplomhoz, ahol

közös istentisztelet és

úrvacsoraosztás veszi majd

kezdetét, ami természetesen a

szabadtéren fog megtörténni. Az

új egyházalkotmányt és a

Magyar Református Egyház

megalakulását helyi idő szerint

délután 4 órakor a Nagytemplom

előtt hirdetik ki, amikor egyszerre kondul majd

meg a Kárpát-medence összes

református templomának harangja.

Ciucur Losonczi Antonius