Válságjelek a református egyházban

A közgyűlés

előtti istentiszteleten Boros

István egyházmegyei

főjegyző hirdetett igét, majd az

egyházmegye lelkipásztoraiból

álló kórus adott elő

rövid műsort Lukács

Angéla kórusvezető

irányításával. Ezt

követően Berke Sándor

ismertette a missziói jelentést a

közgyűlés előtt. Elmondta: a

gyülekezetekben változatos lelki munka

folyik, melyek közül kiemelte többek

közt az ifjúsági munkát, a

gyülekezeti és presbiteri

Bibliaórákat, a

kórustalálkozókat, az

egyéni és csoportos

lelkigondozásokat, nyári táborokat

stb., de kritikaként megfogalmazta, hogy a

szolgálat során gyakran hiányzik a

Krisztus követés

hitelessége. A missziói

szolgálatban komolyan kell venni a

Biblia üzenetét, a

hitvallásosságot, az egyház

reformátusságát és

magyarságát is. „Most adjuk fel

magyarságunkat, amikor lazulnak a politikai

dongák?” - tette fel a retorikus

kérdést Berke Sándor, aki

hangsúlyozta, hogy fontossági sorrendben

a magyarság az egyházban a harmadik

helyre kell kerüljön a krisztusi szeretet

és a hit után, mert, mint fogalmazott:

„könyörüljön rajtunk az

Úr, ha a revansizmus miatt a szeretettelen

magyarságszolgálat kerül első

helyre az egyházon belül.”

Veres Kovács Attila

katekhétikai jelentésében

hangsúlyozta azt, hogy egyes

egyházközségek

elöljárói pontatlanul, vagy

egyenesen valótlanságokat

állítva írták meg

jelentéseiket az esperesi hivatalnak. Jelezte

továbbá, hogy a hitoktatói munka

alacsony hatékonyságú, a

konfirmáló fiatalok hit- és

vallásismerete nagyon szegényes. Az 59

lelkészi jelentésből kiderül,

hogy az egyházmegyében 2008-ban 493-an

konfirmáltak, ez a szám évek

óta csökkenő tendenciát mutat a

bihari egyházmegyében, mely a

magyarság csökkenésével is

összefüggésbe hozható. 13

gyülekezetben egyáltalán nem volt

konfirmáció a tavaly, hangzott el.

Gencs vs. nemzeti ügyek

Berecki András

egyházmegyei számvevő a

számvevői jelentést olvasta fel,

kritizálva azt az

egyházközséget -

anélkül, hogy megnevezte volna - amely

elnagyoltan végezte a tavalyi

számvetést. Egyes

számvetésekből nem derül ki,

hogy a gyülekezet kapott-e

szponzorizálást és egyes

gyülekezetek nem számoltak el a

perselypénzzel. Végezetül jelezte,

hogy a gazdasági válságot nagyon

sokan az egyházon próbálják

megspórolni. Berecki

András kijelentette, hogy nagyon rossz

hatással van az egyházi

közhangulatra az állandóan

felszínen lebegő gencsi ügy.

„Az erdélyi magyarság

sorskérdéseihez összesen nincs annyi

hozzászólás az erdon-on, mint a

gencsi témához, melynek sáros

hordaléka rávetül a

közegyházra és a

lelkészekre is” - fogalmazott

Bereczki András.

Belső válság

Mikló Ferencz esperes

jelentésében minden egyes

egyházközség tavalyi évi

teljesítményét jellemezte

néhány mondatban. Nemcsak a

világgazdasági válság

és az egyháztól elidegenedők

tömege hat bénítólag a

lelkészekre és a gyülekezeti

tagokra, hanem a szeretetlenség, a

képmutatás, a közöny, az

önzés által keletkező lelki

válság is, mondta Mikló

Ferencz, aki fájlalta azt, hogy az

egyházmegye elhanyagolja a fiatalokkal és

a gyerekekkel való foglalkozást,

továbbá kevesellte a heti egy

órás vallásoktatást.

Szünet után többek között

felszólalt Farkas Antal is, aki

a lelkészértekezleti jelentést

ismertette. Ő jelezte, hogy mára már

a lelkészek feladata túlságosan

szerteágazóvá vált, hiszen

a lelkipásztor az igehirdetés mellett

menedzseri, építészi,

mezőgazdászi feladatokat is ellát.

Minden lehetőséget meg kell ragadni a

lelkipásztorok

összetartozástudatának

erősítésére,

nyomatékosítani kell a

lelkipásztorok

önképzését -

hangsúlyozta Farkas Antal. A

közgyűlés elfogadta az összes

elhangzott jelentést.

Pap István