Népszerű kompozíciók a hagversenyesten

A műsor első részében hangzott

el Beethoven közismert

D-dúr hegedűversenye. Az 1806-ban

komponált koncert szimfonikus versenyműnek

nevezhető, amelyben a francia hegedűiskola

hatása érvényesül. A

lírai-epikai jellegű koncert

szólamát ezúttal is igen

kiválóan mintázta meg

Florin Croitoru a Bukaresti

Zeneművészeti Egyetem

előadótanára.

Előadásában szívhez

szólóan csendült fel a

gyengéd hangvételű

líraiság, sejtelmesség, amely

párosult egyben a diadalmas gondolatot

kifejező virtuozitással is.

Emlékezetes marad ezúttal is a Largetto

csodálatos költőiségű,

daloló témájának

előadása, ahol a hegedű

játékos figurácciókkal

folytat párbeszédet a zenekarral. A

befejező Rondóban is sikerült a

táncos jelleget élővé avatnia

valamint epizódtémájának

álmodozó jellegét is. Ugyancsak

kifejező volt a kadencia szép

megformálása. Ráadást is

nyújtott: a spanyol népzene

hatását mutató

gitárszólam hegedűre

átírt változatát.

Sorsmotívum

A műsor második felében

Jankó Zsolt, az est

karmesterének vezényletében

csendült fel Brahms 1883-ban

írt III. F-dúr szimfóniája.

A jól sikerült

teljesítményben újra

feltárult Brahms művészetére

jellemző férfias tartás, a

fény és a pompa vagy az Andante

bensőséges menetű, egyszerű dala,

amely lényegében a lélek

békéjét tükrözte, mintha

a mai világ sötét felhői

elsuhantak volna. A jól ismert Poco allegretto

tétel (a Szereti-e Brahmsot? című

filmben is elhangzott) sajátos románca

ezúttal is meggyőző volt, mint ahogy a

negyedik tétel diadalmas erőt

sugárzó szólama. A karmesternek

sikerült együttesével

létrehoznia a kívánt

élményt. Mindehhez

hózzájárult egyes

hangszerszólamok kiváló

játéka is,mint például a

fuvoláé, a klarinété

és különösen a

gordonkáké a harmadik tételben. A

mű megszólaltatása nagy sikert

váltott ki.

Tuduka Oszkár