Közvéleménykutatás az erdélyi magyar közérzetről

A kolozsvári Kvantum Research végezte el február 13. és március 9. között az RMDSZ által megrendelt közvéleménykutatást. Tizenhat erdélyi megyében mintegy 3500, 18 éven felüli magyart kérdeztek meg Biró Rozália elmondása szerint. Az említett időszakban megkérdezett erdélyi magyar emberek 74,3 százaléka szerint az országban rossz irányba haladnak a dolgok, és mindössze 17, 2 százalékuk mondta ennek ellenkezőjét. A megkérdezettek 43 százaléka inkább elégedett jelenlegi életkörülményeivel, 41,6 százaléka pedig inkább elégedetlen. 35 százalék úgy gondolja, hogy egy év múlva ugyanúgy fog élni mint most, 27,6 százalék szerint valamivel rosszabbbul fog élni, 21 százalék szerint valamivel jobban. 7,5 százalék állította azt, hogy sokkal rosszabbul fog élni és csak 1,7 százalék hiszi, hogy sokkal jobban megy majd sora. Arra a kérdésre, hogy milyen pozítívumot jelent az, ha valaki erdélyimagyar, a megkérdezettek 22,2 százaléka válaszolta azt, hogy több nyelvet ismernek ezáltal, ezt követi, hogy használhatják anyanyelvüket (18,3%) majd pedig az, hogy egyszerűen jó magyarnak lenni (9,6%). A magyarságból fakadó legfőbb hátrányok közé tartozik a hátrányos megkülönbötetés (30%), és a kommunikációs problémák (18,5%).

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-képviselői milyen problémákat kellene megoldjanak, a válaszadók 19,3 százaléka a munkahelyteremtést jelölte meg, míg 18,3 százalék a magyar oktatás bővítését várja el, harmadik helyen pedig az utak javítása szerepel (16,1%). Régiónkénti felosztásban ez az eredmény némileg módosúl, mert csak a partiumi válaszokat figyelembe véve kiderül, hogy itt a harmadik helyen a nyugdíjak és a bérek emelése szerepel 17 százalékkal. Arra a kérdése, hogy mely célkitűzés ütközne a legkevesebb román ellenállásba, a megkérdezettek 53, százaléka a román-magyar viszony javítását jelölte meg, 35,3 százalék szerint az erdélyi magyar vállalkozók segítése ilyen célkitűzés, 34,7 százalék szerint pedig a magyar egyházak támogatása lenne ilyen. A közvéleménykutatók által előre megadott megoldandó problémák közül a megkérdezettek 41,4 százaléka a nyugdíjak emelését választotta ki a leggyakrabban, második helyen szerepel ezen a listán az adók csökkentése (41,1%). Az a tény, hogy az RMDSZ nem került ismét kormányra, a megkérdezettek 70,6, illetve 68,3 százaléka szerint rontja a romániai magyarok helyzetét, valamint a kisebbségi jogok érvényesülését. A megkérdezett biztos szavazók 83,3 százaléka szavazott volna 2009 márciusában az RMDSZ-re és 12,5 százalék az MPP-re. A közvéleménykutatók megkérdezték azt is, hogy amennyiben Tőkés László az RMDSZ listáján szerepelne, megszavazná-e a Szövetség EP-listáját, a megkérdezettek 86,9 százaléka válaszolt igennel és mindössze 4,8 százalék válaszolta azt, hogy akkor az MPP listára szavazna, 2,4 százalék pedig valemlyik román pártra. Biró Rozália az adatok ismertetése után azt a következtetést vonta le, hogy az erdélyi magyarok körében a legfontosabb jelenleg a megélhetési biztonság.

Pap István