ERDON Helyi hírek

2009.03.01. 16:59

"Elfogadni és szeretetben hordozni egymást"

<p>Nagyv&#225;rad - A roma sz&#225;rmaz&#225;s&#250;,<br /> magyarorsz&#225;gi T&#243;th J&#243;zsef<br /> lelk&#233;sz igehirdet&#233;se z&#225;rta szombat<br /> d&#233;lut&#225;n az Olaszi<br /> Egyh&#225;zk&#246;zs&#233;g &#225;ltal szervezett<br /> evangeliz&#225;ci&#243;s imahetet.</p>

A kettészakított történelmi

Bihari Református Egyházmegye

Magyarországon rekedt részében

tevékenykedő lelkészek

igehirdetésével zajló

bűnbánó imahét utolsó

meghívott lelkésze a roma

származású Tóth

József, gáborjáni és

szentpéterszegi lelkész volt. Az

Ezékiel 37. részének első

tizennégy verse alapján tartott

igehirdetés központi kérdése,

hogy: "Vajon lesz-e élet a halál

helyén? Lesz-e szeretet a gyűlölet

helyén?" A felolvasott Ige Ezékiel

proféta látomását

tartalmazza, melyben Izrael népe szimbolikusan

egy halom csontként jelenik meg. A babiloni

fogság miatt Izrael népe hasonlatos a

kiszáradt csontokhoz, melyeket valamikor

hús, ín és lélek, illetve

hit, erő, szeretet kovácsolt össze. Az

igehirdető analógiát vont Izrael

népének akkori helyzete és a mai

magyar kereszténység sorsa

között. Mint mondta, csak részben

mienk ez a sors, hiszen európai

polgárokként,

reformátusokként is eggyűvé

tartozunk. A kiútat a reménytelennek

tűnő helyzetből az Istenbe vetett hit

jelentheti. "Prófétálni kell a

tetemeknek, hogy még van remény", s ha

felmerül a kérdés, hogy halló

fülekre talál-e a prófécia,

tovább kell mondani: "Jöjj elő,

lélek." - magyarázta a

lelkiásztor.

Nehéz szolgálat

Tóth József lelkipásztor az

igehirdetést követő

beszélgetés során elmondta,

nehéz volt cigányként (mert ő

nem romának, hanem cigánynak vallja

magát) állást kapnia, nagyon sok

diszkriminációban volt része.

Úgy véli, az egyház, de a politika

sem emeli fel kellőképpen a hangját

ezen diszkrimációval szemben.

Mesélt gyermekkori

élményeiről, egyetemi

éveiről és az

álláskeresés

nehézségeiről egyaránt.

Tizenöt éve szolgál a

gáborjáni és a

szentpéterszegi gyülekezetben, melynek

jelentős hányada szintén

cigány származású.

Veres-Kovács Attila tiszteletes

kérdésére, mely arra vonatkozott,

hogy milyen lehetőséget lát a

cigányság sorsának jobbá

tételére, Tóth József

elmondta, hogy az egyetlen kiút az

egyházhoz való tarozás lenne.

Személyes kapcsolatra van

szükség, le kell üllni

beszélgetni a gyülekezeti tagokkal,

beszélni kell a

problémákról." Ez a

misszió sok esetben nem a pénz, hanem a

szándék, a jóakarat hiánya

miatt nem valósul meg - tette hozzá a

lelkipásztor.

Mészáros Tímea

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!