2009.03.01. 16:59
"Elfogadni és szeretetben hordozni egymást"
<p>Nagyvárad - A roma származású,<br /> magyarországi Tóth József<br /> lelkész igehirdetése zárta szombat<br /> délután az Olaszi<br /> Egyházközség által szervezett<br /> evangelizációs imahetet.</p>
A kettészakított történelmi
Bihari Református Egyházmegye
Magyarországon rekedt részében
tevékenykedő lelkészek
igehirdetésével zajló
bűnbánó imahét utolsó
meghívott lelkésze a roma
származású Tóth
József, gáborjáni és
szentpéterszegi lelkész volt. Az
Ezékiel 37. részének első
tizennégy verse alapján tartott
igehirdetés központi kérdése,
hogy: "Vajon lesz-e élet a halál
helyén? Lesz-e szeretet a gyűlölet
helyén?" A felolvasott Ige Ezékiel
proféta látomását
tartalmazza, melyben Izrael népe szimbolikusan
egy halom csontként jelenik meg. A babiloni
fogság miatt Izrael népe hasonlatos a
kiszáradt csontokhoz, melyeket valamikor
hús, ín és lélek, illetve
hit, erő, szeretet kovácsolt össze. Az
igehirdető analógiát vont Izrael
népének akkori helyzete és a mai
magyar kereszténység sorsa
között. Mint mondta, csak részben
mienk ez a sors, hiszen európai
polgárokként,
reformátusokként is eggyűvé
tartozunk. A kiútat a reménytelennek
tűnő helyzetből az Istenbe vetett hit
jelentheti. "Prófétálni kell a
tetemeknek, hogy még van remény", s ha
felmerül a kérdés, hogy halló
fülekre talál-e a prófécia,
tovább kell mondani: "Jöjj elő,
lélek." - magyarázta a
lelkiásztor.
Nehéz szolgálat
Tóth József lelkipásztor az
igehirdetést követő
beszélgetés során elmondta,
nehéz volt cigányként (mert ő
nem romának, hanem cigánynak vallja
magát) állást kapnia, nagyon sok
diszkriminációban volt része.
Úgy véli, az egyház, de a politika
sem emeli fel kellőképpen a hangját
ezen diszkrimációval szemben.
Mesélt gyermekkori
élményeiről, egyetemi
éveiről és az
álláskeresés
nehézségeiről egyaránt.
Tizenöt éve szolgál a
gáborjáni és a
szentpéterszegi gyülekezetben, melynek
jelentős hányada szintén
cigány származású.
Veres-Kovács Attila tiszteletes
kérdésére, mely arra vonatkozott,
hogy milyen lehetőséget lát a
cigányság sorsának jobbá
tételére, Tóth József
elmondta, hogy az egyetlen kiút az
egyházhoz való tarozás lenne.
„Személyes kapcsolatra van
szükség, le kell üllni
beszélgetni a gyülekezeti tagokkal,
beszélni kell a
problémákról." Ez a
misszió sok esetben nem a pénz, hanem a
szándék, a jóakarat hiánya
miatt nem valósul meg - tette hozzá a
lelkipásztor.
Mészáros Tímea